Magyarország nem jogállam, dúl a Zorbáni diktatúra!


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

 

Magyarország nem jogállam! Dúl a Zorbáni diktatúra, az ellenzéki média teljesen el van lehetetlenítve és persze minden rossz, ami csak létezik az országban, mert a Zorbán….!

És komolyan, ennyiben ki is merül az ellenzék – bocsánat – ellenség demagóg szövegelése. Valóban. Talán csak hazánk az egyetlen ország, amelynek nem ellenzéke, hanem ellensége van a parlamentben a volt szocialista blokk országai közül. A legszörnyűbb az egészben az, hogy ezek a… lények folyamatosan a jogállamiság kérdéskörével huzakodnak elő, miközben regnálásuk alatt nem volt kérdés a jogállamiság. Nem is lehetett, hiszen olyan nem is létezett.

Lehet, hogy sokak számára már unalmas, ha felemlegetjük 2006. október 23-át és az azt megelőző heteket, egészen Gyurcsány beszédének napvilágra kerüléséig. Igaz, hogy hazudtak állandóan, de legalább volt “jogállamiság”. Vagy a 2002-es választási csalásokat, melyek rendszerükben kísértetiesen hasonlítottak ahhoz, amit november 3-án tartottak az USA-ban, vagy az EU csatlakozásról szóló népszavazás időszakát, amikor ellene nem lehetett kampányolni az országban, csak mellette. Igaz, te igaztalan parlamenti ellenség?

Nos, ezek nem értik! Ha a brüsszeli bürokraták jogállamiságról beszélnek, akkor ezt a fogalmat jogilag pontosan meg kell fogalmazni. Egyébként tévedtem! Nagyon is pontosan értik. Éppen ez ebben az aljasság. Lényegében meg is fogalmazzák, hiszen olvasatukban jogállam csak az lehet, mely befogadja a migránsokat.

A Magyar Nemzet egy kiváló összefoglalást közölt azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt években hogyan is mosódott össze a jogállamiság kérdése a migrációval.

2015. május 13.: ismertté válik a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság migrációs stratégiája. Az elsősorban a Földközi-tenger térségét ért válsághelyzet miatt a testület jelzi, hogy május végéig átmeneti elosztási mechanizmusra, illetve kötelezően valamennyi tagállamot érintő, unión belüli áttelepítési programra tesz javaslatot.

2015. szeptember 22.: nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. Magyarország és Szlovákia a határozatot az Európai Unió Bíróságán megtámadta, majd 2017 szeptemberében elvesztették a kvótapert.

 

2016. március 7.: Orbán Viktor miniszterelnök (más országvezetőkkel együtt) megvétózza az EU arra vonatkozó tervét, hogy a tagállamok közvetlenül Törökországból, nem megfelelő feltételekkel telepítsenek át menedékkérőket. A végleges uniós–török paktumra több mint egy héttel később, március 17–18-án ütnek pecsétet. A kormányfő Brüsszelben ekkor kijelentette: Magyarország a legnagyobb veszélyt „kibekkelte”, a migránsok befogadása az egyezség értelmében ugyanis csak önkéntes lehet.

2017. június 13.: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. A luxemburgi székhelyű testület 2020 áprilisában mondja ki, hogy az országok nem teljesítették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, amikor megtagadták az áthelyezést szolgáló mechanizmusnak való megfelelést.

2017 augusztusában Orbán Viktor levélben kéri Jean-Claude Junckert, hogy a déli határkerítés jelentette költségek felét az unió térítse meg. A bizottsági elnök „A szolidaritás kétirányú utca” címszó alatt visszautasítja a kérést.

2018 májusában Juncker az EP strasbourgi plenáris ülésén jelenti be, hogy az Európai Bizottság olyan hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027-es időszakra, amelyben a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket.

2018. szeptember 11.: az EP történetében először aktiválja a hetes cikkely szerinti eljárást, amikor megszavazza a magyar jogállamiságot bíráló Sargentini-jelentést. A strasbourgi vitán hazánkat Orbán Viktor képviseli. A kormány később a szavazatszámlálás módja miatt az Európai Bírósághoz fordult. 2019 decemberéig, a finn EU-elnökség égisze alatt, kétszer tartanak meghallgatást a magyar jogállamisági eljárásban.

2019-es európai parlamenti választások után intézményközi harc kezdődik, a visegrádi országok nem mennek bele, hogy a bevándorláspárti baloldali politikus, korábbi jogállamisági biztos, Frans Timmermans legyen a következő bizottsági elnök.

2020 júliusában a koronavírus-járvány és a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus nyomán maratoni, négynapos csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben: az országvezetők 1800 milliárd eurós csomagot fogadnak el, egy általános, az EU pénzügyi érdekeit védő kondicionalitással kiegészítve. Angela Merkel a német EU-elnökség nevében kijelenti, hogy eredményre vezetik, lezárják a magyar hetes cikkely szerinti eljárást.

2020. szeptember végén Orbán Viktor és a V4-ek vezetői Brüsszelben elutasítják az immár Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság új migrációs stratégiáját, mondván: a kvóta átnevezve is kvóta marad.

2020. november 16-án a magyar és a lengyel EU-nagykövet országaik nevében vétót emelnek az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotás ellen, mivel Brüsszelben a csomaghoz önkényes jogállamisági feltételeket csatolnának.

Magyar Nemzet nyomán

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kapcsolódó:

Kettős mérce a jogállamisági kérdésben és HARDTalk interjú 📺

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Az ellenségi médiáról…

Elhunyt Benkő László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega tagja

A brazil Embraer a KC-390 típusú katonai szállítógép
Folytatódik a haderőfejlesztés Magyarországon: ezúttal szállító repülőgépeket vásárol a Honvédség

Close