Kiszivárgott: az EU a totális cenzúrát, és a magántitok teljes felszámolását célozta meg

Totális cenzórára törekszik az EU nagy lépésekben akarja megvalósítani a digitális azonosítást és a szociális hitelrendszert.

Természetesen azzal az ürüggyel, hogy megpróbálják nyomon követni a bűnözői magatartást és segíteni az áldozatokat, amivel gyakorlatilag minden uniós polgárt nyomon követhetik majd az összes kommunikációt, de még a felhőalapú fényképek tárolását is.

Minden elektronikai eszközt – telefonokat, táblagépeket, számítógépeket, laptopokat – nyomon akarnak majd követni. Több mint valószínű, hogy ez tulajdonképpen egy olyan adatgyűjtés, amit a személyazonossági igazolványhoz kapcsolódó szociális hitelrendszer bevezetéséhez használnának fel, amelyre már most készül az EU.

Amint összekötik ezt a CBDC-vel és a készpénz eltörlésével, ez lehet majd az ideális eszköz ahhoz, hogy elnyomjanak minden másként gondolkodót vagy a kormánnyal szembenálló ellenzéki véleményt. Itt a kormány alatt természetesen az EUSSR, vagyis az Európai Egyesült Államok kormány értendő, vagyis egy maximálisan kiterjesztett diktatúra.

Az Európai Unió Tanácsának kiszivárgott dokumentumából kiderül, hogy a blokk jogalkotó testülete szeptember 28-tól azt tervezi, hogy bevezeti az összes magánüzenet tömeges megfigyelését és a kötelező életkor-ellenőrzést.

A Tanács spanyol elnöksége gyorsan hatályba akarja léptetni a vitatott jogalkotási javaslatot, amelyet a kritikusok olykor csak „chat-ellenőrzésként” emlegetnek. A tagállamok nagykövetei már csütörtökön összeültek volna, hogy megszerezzék a javaslat jóváhagyásához szükséges többséget.

Patrick Breyer német EP-képviselő, aki a törvényjavaslat egyik leghangosabb kritikusa, és aki szintén részt vesz a parlamenti meghallgatáson, a jelentésre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a javaslat nem több, mint „ürügy” az internetes titkosítás megszüntetésére.

Breyer szerint számos üzenetküldő platformnak – a WhatsApptól a Signalig – kliensoldali hitelesítést kellene végeznie, ami szerinte azt jelenti, hogy az emberek telefonjai „hibalehetőséget jelentő szkennerekké” válnak.

Breyer úgy véli, hogy egy ilyen törvény a biztonságos titkosítás, és így a privát kommunikáció végét jelentheti amellett, amit most is folytatnak és amit „hálózati blokkolásnak és keresőmotoros cenzúrának” neveznek.

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat egyik rendelkezése a felhőalapú tárolók úgymond valótlan, vagy éppenséggel rágalmazó anyagok utáni vizsgálására vonatkozik ez Breyer szerint a magánfotók tömeges megfigyelését szolgálná.

Ahol a törvényjavaslat kudarcot vall, és ahol Breyer szerint a helyes kezelési módot meg lehetne találni a probléma megoldására, az az, ha fokoznák a bűnüldöző szerveknél történő bejelentéseket, nagyobb figyelmet fordítanának a megelőzésre, a tájékoztatásra, illetve az ide vonatkozó uniós szintű normák hatásos alkalmazásával segítenék a „hatékony bűnügyi nyomozást”.

A képviselő úgy látja, hogy a kommunikációs szolgáltatások esetében az életkor feltüntetésének kötelező jellege egy újabb eszköz az anonim kommunikáció felszámolására.

„Ez kínai típusú megfigyelés” – foglalja össze Breyer a készülő törvény hatásait, amelynek lényegét úgy jellemzi, mint „a Nagy Testvér támadása mobiltelefonjaink, magánüzeneteink és fotóink ellen, kémprogramok és algoritmusok segítségével”.

„A csevegés ellenőrzése olyan, mintha felbontanánk és átvizsgálnánk a magánleveleket a postán – teljesen illegális. Még a legintimebb meztelen fotók és szexchatek is hirtelen a cégek alkalmazottainál vagy a rendőrségnél kötnének ki”

– zárul a képviselő sajtóközleménye:

„Mindannyian függünk a magánjellegű kommunikáció biztonságától és titkosságától: a rászorulók, a visszaélések áldozatai, a gyermekek, a gazdaság és a kormányzati szervek”.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)