Épül a IV. Birodalom: Brüsszel digitális béklyót ver a magyar felhasználókra is
IV. Birodalom – újabb kötelező kattintgatással, álságos „fogyasztóvédelmi” ablakokkal árasztotta el a magyar internetezőket a tech-óriások felülete. A gyanútlan felhasználó csak annyit lát, hogy a Google ultimátumot intézett hozzá: vagy engedélyezi a Kereső, a YouTube, a Google Térkép és a Chrome szolgáltatások összekapcsolását, vagy a digitális élete darabjaira hullik szét. A háttérben azonban az Európai Unió legújabb, bürokratikus szörnyetege, a Digitális Piacokról Szóló Jogszabály (DMA) áll.
A brüsszeli elit, amelynek célja a IV. Birodalom kiépítése, előszeretettel hirdeti magáról, hogy a „szabadság és a magánélet védelmének” bajnoka. A valóság ezzel szemben az, hogy az úgynevezett DMA 5. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva olyan mesterséges akadályokat gördítenek a mindennapi internethasználat elé, amelyek nem a védelmet, hanem a totális kontrollt és a bürokratikus függőséget szolgálják. Brüsszel megtiltotta a technológiai cégeknek, hogy a szolgáltatásaik között automatikusan megosszák az adatokat – amit ők a „tisztességes verseny” nevében tettek, az a gyakorlatban a felhasználók nyakába varrt újabb adminisztratív teher.
Ha a polgár nemet mond az összekapcsolásra, a megszokott digitális ökoszisztéma azonnal működésképtelenné válik. Ha rákeres egy étteremre, a Google nem fogja automatikusan megnyitni a Térképet; a YouTube elfelejti az érdeklődési körét, a Wallet és a fizetési szolgáltatások pedig elveszítik a kényelmes szinkronizációt.
A IV. Birodalom felépítése pontosan így működik: nem tankokkal, hanem átláthatatlan jogszabályi hivatkozásokkal, kötelező nyilatkozatokkal és a mindennapi élet apró elnehezítésével törik meg a nemzeti szuverenitást és az egyéni szabadságot. Miközben a brüsszeli bürokraták elégedetten dőlnek hátra, hogy megregulázták a piacot, a felhasználókat digitális jobbágyként kényszerítik folyamatos jóváhagyásokra. A profilozás és a megfigyelés nem szűnik meg – csupán Brüsszel pecsétje kerül rá az adásvételre.
