Józan ész vagy nyílt szakítás? – Magyar út az új világrendben

Az elmúlt másfél évtized során egymást érték azok a globális válságok – a pénzügyi rendszer megrendülése, a tömeges migrációs hullámok, a világjárvány, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk –, amelyek Szijjártó Péter szerint alapjaiban változtatták meg a nemzetközi rendet. A külügyminiszter értelmezésében ezek nem pusztán átmeneti megrázkódtatások, hanem egy új világrend kialakulásához vezettek, amelyben a „globális biztonság” korábbi fogalma már nem értelmezhető.

A formálódó új világrend egyik alappillére a „józan ész forradalma”, amelynek részeként a patrióta, konzervatív gondolkodásmód ismét legitimálódik a nemzetközi politikában. Szijjártó külön kiemelte, hogy az Egyesült Államok új, patrióta vezetése nyomán a korábban stigmatizált fogalmak – mint a béketárgyalások, tűzszünet, határvédelem, vagy a hagyományos családfogalom – visszanyerték politikai súlyukat. Az a nézőpont, amelyet az elmúlt években a liberális fősodor „egyetlen elfogadható útvonalnak” tekintett, mára nemcsak megkérdőjeleződött, hanem sok helyütt háttérbe is szorult.

TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!

ADÓSZÁM:

19334684-1-05

„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”

Mint mondta, Európai Unió elszigetelődése és lemaradása tény. Szijjártó szerint ennek oka, hogy az EU intézményei túlideologizálják a gazdasági kérdéseket, és geopolitikai blokkok újraépítésére törekednek ahelyett, hogy pragmatikus gazdasági együttműködést folytatnának mind Kelet, mind Nyugat felé. A magyar álláspont szerint a világ újbóli blokkokra szakadása különösen fenyegető Közép-Európára nézve, hiszen a térség már megtapasztalta ennek súlyos következményeit a 20. században.

A migrációs politikát illetően Szijjártó egyértelmű álláspontot képviselt: az illegális határátlépés nem emberi jogi kérdés, hanem bűncselekmény, amely ellen az államnak joga és kötelessége fellépni. A kerítés fenntartása, a 0–24 órás határfelügyelet és az illegális bevándorlók belépésének megakadályozása a magyar kormány szuverenitásfelfogásának központi elemei.

A külkereskedelmi politika vonatkozásában Szijjártó élesen bírálta az EU hozzáállását, amely szerinte versenyképtelenné teszi a közösséget. A Kína elleni vámintézkedéseket kontraproduktívnak nevezte, és rámutatott: a kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat a brüsszeli bürokrácia gyakran ideológiai kérdésekkel – például genderpolitikával – keveri össze, ami ellehetetleníti az eredményes megállapodásokat különösen Ázsiával és Afrikával.

Az orosz energiaszankciók kapcsán a külgazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy azok nagyobb kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak. Szerinte az energiaellátás nem ideológiai kérdés, hanem fizikai adottságokon múlik – ha van vezeték, lehet szállítani, ha nincs, nem. A szankciók következtében az energiaárak emelkednek, és azok az országok, amelyek csak korlátozott forrásokhoz férnek hozzá, mint Magyarország, különösen sérülékennyé válnak.

A magyar kormány ezzel szemben a „gazdasági semlegesség stratégiáját” választotta, amely lehetővé teszi, hogy az ország egyaránt vonzzon keleti és nyugati beruházásokat. Magyarország így lett a német és kínai autóipari óriásberuházások találkozási pontja: mindhárom nagy német autógyártó jelen van. Szijjártó szerint ez a gazdaságpolitikai egyensúlyi stratégia kulcsa a nemzetgazdasági növekedésnek.

A külpolitika alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország kimaradjon az ukrajnai háborúból. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy az ország egyedüli uniós tagként néhány „baráttal” – köztük Szlovákiával – nyíltan támogatja a Trump-féle békekezdeményezéseket. Hasonló eltökéltség tapasztalható a migráció kezelésében is: Magyarország továbbra is elutasítja az illegális bevándorlást, és nem fogad el semmilyen uniós kényszerkvótát.

A társadalompolitika fókuszában a családok támogatása áll. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 5%-át fordítják családtámogatásra, ami az OECD-tagállamok között is kiemelkedő arányt jelent. A kormány ezt demográfiai és társadalmi stabilitási szempontból stratégiai jelentőségűnek tekinti.

A beszéd végén Szijjártó a „patrióta szabadságharc” folytatását sürgette, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Úgy vélte, a jelenlegi nyugati politikai klíma változóban van, és a CPAC eseményein hallott beszédek is arra utalnak, hogy a patrióta politika európai megerősödésének valódi esélye van.