Hollai Hehs Ottó: Kormányváltás, avagy az új politikai helyzet

A 2026-os választások után kialakult új helyzet alapjaiban formálja át Magyarország jövőjét. A nemzeti oldalnak most a pontos helyzetértékelés és a stratégiai építkezés következik. Hollai Hehs Ottó elemzésében bemutatja azokat a belső és külső tényezőket, amelyek a kormányváltáshoz vezettek, egyúttal kijelöli a nemzeti érdekek megőrzésének lehetőségeit az új politikai környezetben.

A teljes írást az alábbiakban közöljük:

Az ilyesmi gyakran, néha nagyon gyorsan is megtörténik a parlamenti demokráciák rendszerében, ezért talán nem is érdemes túl sokat foglalkozni vele. Mégis, Magyarország utóbbi évtizedeiben, elsősorban az 1990 utáni politikai változások óta, ilyen radikális hatalomcserére nem volt példa. Nem szeretném az eseményeket elemezni, az okokat sem sorolom: ilyesmi már megtörtént, a vesztesek és a győztesek egyaránt magyarázkodtak, mindegyik a maga igazát igyekezett bizonyítani.

Talán mégis megér néhány mondatot – tisztán szubjektív alapon –, hogy jogos és logikus volt-e ez a drasztikus váltás, vagy inkább igazságtalan. Válaszom rövid és velős:

a hatalmi csere logikátlan és szükségtelen volt! Indoklásom is egyszerű: az Orbán-korszak olyan új irányt jelölt ki a magyarság számára, amely ellenállhatott volna egy olyan új világrend kialakulásának, amelyben szinte minden korábbi érték megváltozik.

Nem kell összeesküvés-elméletekre hivatkozni, de ma már tisztán látható, hogy a globalizációs erők minden eszközzel – és sajnos már elég sikeresen – egy, a szuverén nemzeti államok helyébe lépő világhatalmi struktúrát igyekeznek kiépíteni. Európában ennek az elképzelésnek első állomása az Európai Egyesült Államok lehetne.

Orbán Viktor nem az egyetlen személy, aki felismerte a nemzeti elképzeléseket teljesen felszámoló szándék veszélyét, de talán az egyetlen kormányfő volt az Unióban, aki ez ellen nyíltan és bátran felszólalt. Tehát ezért is mennie kellett. Az áprilisi választásokat valójában Brüsszel nyerte meg, a Tisza Párt csupán eszköz volt. Nem lehet tudni, hogyan alakulnak a világ eseményei, és azt sem lehet még tisztán látni, hogy az új kormányfő, Magyar Péter, milyen utat jelöl ki a magyarság jövőjét illetően.

A napokban lezajlott kormányalakítás gyors, csupán néhány napig tartó beiktatási és kormányalakítási ceremóniáján elhangzott beszédei sok jót ígértek. (Különben nagyon tehetséges szónok, bár időnként ellentmondásos.) Az új kormányfő békességet, együttműködést ígért. Szerinte az új kormány mindent megváltoztat, és elsősorban a magyarság érdekeit szolgálja. A múltról viszont csak lenézően, mindent bírálva, mondhatni ellenségesen nyilatkozott. Szerinte két évtized rombolását kell helyrehozni! Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány az utóbbi négy kormányzási ciklusban semmit sem tett az ország és a nemzet felemelkedéséért? Ezt eddig senki nem állította, még Orbán korábbi ellenfelei sem.

De lássuk a tényeket, csak nagyon röviden. 2010-től kezdve:

Komoly adósságrendezés történt.
A nemzet aranytartaléka 3,1 tonnáról 110 tonnára növekedett.
A lakossági állampapírok állománya jelentősen emelkedett, így az államadósság nagy része magánszemélyek birtokába került.
Pozitív demográfiai változás következett be: a 2010-es, rendkívül alacsony 1,2-es születési arányszám 1,6-ra emelkedett, bár ez még mindig gyenge eredmény, hiszen az elhalálozások száma is jelentősen megnövekedett.
A munkahelyek száma körülbelül 1,2 millióval nőtt.
A magyar bérek emelkedése négyszeres növekedést mutatott.
Európa egyik legsikeresebb családtámogatási programja valósult meg.
Az Otthon Start program kedvező lehetőséget biztosított saját otthon vásárlására.
A 2015 elejétől Európára zúduló migrációt az ország kivédte, és ma Európa egyik legbiztonságosabb állama.
Végül pedig: amit az egész Unió irigyelt, a rezsicsökkentés megalapozása.

A fentiek csupán ízelítők, még rengeteg említésre méltó teljesítmény akadna. A hibákat, amelyekből szintén volt bőven, nem sorolom; megteszik ezt sokan mások, az „újak”, akik átvették a stafétabotot. Sok sikert kívánok munkájukhoz, de vezetőjük ne legyen igazságtalan és arrogáns, és tisztelje legalább azokat, akiket – ha nem is az ő szája íze szerint – az elmúlt években az ország vezetőinek választottak. Itt gondolok elsősorban Sulyok Tamás köztársasági elnökünkre, akit az új kormányfő megkísérelt megszégyeníteni. Nem sikerült. Sulyok egyenes maradt, az új miniszterelnök pedig a saját viselkedésével jellemezte önmagát, bemutatkozott a nemzet előtt.

A szerző: Közíró

Toll és Igazság – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Az Országház épülete – a hazai politikai színtér központja. Forrás: Yordan Yordanov / Getty Images

#kormányváltás #HollaiHehsOttó #politika #választás2026 #nemzetioldal #Magyarország #NIF