StoffĂĄn György: MĂĄskĂ©ppen lĂĄtom a hĂĄborĂșt â emberbĆrbe bĂșjt szörnyetegek irĂĄnyĂtjĂĄk a vilĂĄgot!
Az emberisĂ©g törtĂ©nelmĂ©ben alig volt olyan pillanat â ha volt egyĂĄltalĂĄn â, amelyben valahol, valakik, valamiĂ©rt ne hĂĄborĂșztak volna. A hĂĄborĂșknak pedig, minden esetben a hatalomvĂĄgy Ă©s a pĂ©nz volt … OLVASS TOVĂBB!









