„Politikai koncepciós eljárás” – Hankó Balázs panaszt tett az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen, az ügyészség újabb részleteket közölt
Hankó Balázs panaszt nyújtott be mind az őrizetbe vétel, mind a gyanúsítás ellen – erősítette meg a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A volt kulturális és innovációs minisztert hétfőn este vették őrizetbe, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. Az ügyészség szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően, összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva. Hankó Balázs „politikai koncepciós eljárásról” beszél.
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert hétfőn este vették őrizetbe, miután az Országgyűlés felfüggesztette a fideszes politikus mentelmi jogát – számol be a Magyar Nemzet.
A Bács-Kiskun vármegyei hírportál közlése szerint a képviselőt ezt követően gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség. Hankó Balázs panaszt jelentett be mind az őrizetbe vétel, mind a gyanúsítás ellen.
A politikus hétfő este meg is jelent a hatóság előtt, miután 19 óra 20 perckor megkapta az idézést. Ezt követően a NAV óbudai épületében vették őrizetbe.
Az ügyészség újabb részletei: 1079 eset, 17,3 milliárd forint
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kedden újabb részleteket közölt az ügyről. A nyomozás középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kezelt pénzek felhasználása áll.
Az ügyészség szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően.
A vádhatóság szerint ezzel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.
Az ügyészségi gyanú szerint az ügyben olyan kettős eljárásrendet alakítottak ki, amelyben a támogatásokról hozott tényleges döntések és a hivatalosan lefolytatott eljárások elváltak egymástól.
„A döntés már a pályázat benyújtása előtt megszületett”
Az ügyészség korábbi közlése szerint a formális döntéshozatal az NKA egyik ideiglenes kollégiumán keresztül zajlott, miközben a támogatások tényleges odaítélése a nyomozás adatai alapján máshol történhetett.
Az ügyészség állítása szerint egyes támogatások esetében a döntés már a pályázati kérelem benyújtása előtt megszületett.
A nyomozás szerint a támogatások egy részét a 2026-os országgyűlési választás kampányköltségeire, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordíthatták. Ezek azonban az eljárásban megfogalmazott gyanúk, amelyek jogerős bírósági döntéssel jelenleg nincsenek megállapítva.
„Politikai koncepciós eljárás” – Hankó Balázs védekezése
Hankó Balázs korábban határozottan vitatta az ügyészség állításait. A politikus azt mondta, hogy az NKA forrásait kulturális célokra fordították, és tagadta, hogy a pénzeket szabálytalanul használták volna fel.
Az őrizetbe vételét megelőzően politikai koncepciós eljárásról beszélt, és azt közölte: ha az ügyészség idézi, meg fog jelenni.
Más személyt is őrizetbe vettek
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közlése szerint Hankó Balázs mellett egy további személyt is őrizetbe vettek és gyanúsítottként hallgattak ki.
Az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva további részleteket egyelőre nem közölt.
A korábbi sajtóértesülések szerint az ügyben Hankó korábbi államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát is előállították, ezt azonban az ügyészség a folyamatban lévő eljárási cselekményekre hivatkozva nem részletezte.
A politikai hajtóvadászat folytatódik
Ami tegnap történt, az nem önmagában álló esemény. Magyarországon jelenleg politikai hajtóvadászat folyik az előző kormányzati ciklusok markáns politikai szereplői ellen. Hankó Balázs őrizetbe vétele, Seszták Miklós őrizetbe vétele, Bús Balázs fogva tartása – mind ugyanannak a folyamatnak a részei.
A cél nem a jogérvényesítés – hanem a leszámolás. Hankó Balázs „politikai koncepciós eljárásról” beszél – és a jelek szerint igaza van.
A kérdés az, hogy meddig megy el ez a hajtóvadászat – és ki állítja meg.
Szerző: Vassy László
#HankóBalázs #Panasz #Ügyészség #NKA #PolitikaiHajtóvadászat #KoncepciósEljárás #NIF
Mindez előkészíteni hivatott Magyarország hadba lépését Oroszország ellen, Ukrajna oldalán.
Az Európai Unió, amely 2021 októberében lényegében már hadat üzent Oroszországnak, az évtized végéig lépni kíván e téren. Hogy legyen indoka Oroszország ellen háborút indítani, erőlteti Ukrajna sürgős, soron kívüli felvételét az Unióba. A lisszaboni szerződés egyik pontja értelmében, ugyanis, ha az Unió egyik tagállamát fegyveres támadás éri, a többi tagállamnak, minden rendelkezésükre álló eszközzel – ide értve a fegyveres támogatást, és katonák küldését is – a megtámadott ország segítségére kell lenniük.
Mint uniós tagállamnak, hazánknak sem lenne módja kitérnie ez elől.
A Tisza párt kormánya MÁR MOST MEGKEZDI AZ ELŐKÉSZÜLETEKET. Ezek szerves része az, hogy szilárd belpolitikai támogatást hozzon létre ennek az elkövetkező háborúnak. Ennek érdekében el kell lehetetleníteni minden olyan politikai erőt és politikust, akik kerékkötői lehetnének az Oroszország elleni háborúnak, az arra való felkészülésnek.
Ez jó alkalom, hogy Magyar Péter leszámoljon politikai ellenfeleivel. Ennek érdekében hozták létre ezt az új ÁVH-t.
Nyilván ezért uralta el a közvéleményt az a hazug rágalom, hogy a Fidesz lopott. Ez beleitta magát a közvélemény tudatába. Kiváló ürügy a POLITIKAI LESZÁMOLÁSRA, az ellenfelek megvádolása súlyos gazdasági bűncselekményekkel. Rossz párhuzam, hogy Al Caponét is, hosszú évek sikertelen kísérletei után, gazdasági bűntettel – adócsalással megvádolva – sikerült elítéltetni (talán ezért harsog az Országgyűlésben is az útszéli demagógia, amivel maffiának, bűnözőkként bélyegzik meg a Fideszt).
Nem lehet, persze, kétségünk, hogy a kabátujjakból előkerül majd a másik hamis kártya is: a hazaárulás vádja.
Mindent elárul a mostani leszámolások igazi céljáról az, ahogy Magyar Péter (örvendezve) meghirdette: „A FIDESZ SZÁMÁRA MEGNYÍLIK AZ ÚT A BÖRTÖNBE PROGRAM. ” Vagyis testületileg leszámolnak azzal a párttal, amely eddig a hazai ellenállás legfőbb ereje volt.
Magyar Péternek ezzel még egy célja van: zavargásokat kiprovokálni. Amit aztán leverethet a hadsereggel – vagy ha minden part szakad, külső (NATO-ukrán) katonai beavatkozással. Brüsszel, illetve hazai ötödik hadoszlopa erre kész.
Ha elfelejtettük volna: Fekete-Győr András – még a választások előtt kilátásba helyezte: Orbán Viktor választási győzelmének esetén a NATO segítségét fogja kérni „a magyarországi demokrácia megmentésében”. Ruszin-Szendi Romulusznak pedig – mint ahogy azt híveinek korábban elmondta – bármikor aktiválható telefonszámai vannak az ukrán hadsereg vezérkari főnökségéhez, arra az esetre, „ha oda jutunk”.