Fico az európai védelmet és Ukrajnát támogatta Brüsszelben – Orbán Viktor kitartott eredeti békepárti elképzelése mellett

Miután Ukrajna nyolc éven keresztül minden embertelen eszközzel irtotta az Ukrajnában élő orosz nemzetiségű polgárokat, Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Mindeközben Donald Trump Amerikája – legalábbis bizonyos mértékig – ellenséges hatalomként kezeli a még ma is a Soros Birodalom által irányított Európai Uniót. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az unió akár 800 milliárd eurót is képes letenni védelemre.

Rendkívüli EU-csúcsot tartottak Brüsszelben, ahol megjelent Volodimir Zelenszkij is. A belgiumi találkozóra egy héttel a hírhedt epizód után került sor, amikor az ukrán államfőt az Ovális Irodában Trumppal folytatott eszmecsere után elzavarták a Fehér Házból. Washington ezt követően le is állította a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amely a republikánusok január 20-i hivatalba lépése óta tervbe volt véve.

Mind a 27 vezető, köztük Robert Fico szlovák miniszterelnök egyetértett az uniós védelem támogatásában. Az Ukrajnának nyújtott további segítségnyújtásról szóló nyilatkozatot azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenezte.

^{Fico az EU-csúcs előtt még elvetette a fegyveradományt, és a pénzügyi segítséget, de nem tartott ki eredeti békepárti elhatározása mellett. Később azonban, egyetértett minden uniós háborús tervvel.}

„Kétségtelen, hogy az ukrajnai háború, az Egyesült Államok kormányának új megközelítése Európához, valamint az Oroszország által elindított fegyverkezési verseny teljesen új kihívások elé állít bennünket.(…) Európának el kell fogadnia ezt a kihívást, ezt a fegyverkezési versenyt, és meg kell nyernie azt. (…)Meggyőződésem, hogy Oroszország elveszíti a fegyverkezési versenyt, ahogy a Szovjetunió is elveszített egy hasonló versenyt 40 évvel ezelőtt”

– mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök Brüsszelben a Politico portál szerint.

 Tusk súlyosan téves elképzelése az, hogy Európa erősebb, mint Oroszország, így bármilyen összecsapást képes megnyerni Moszkvával szemben.

Fico szerint az Ukrajna elleni háború jelentősen megerősítette Oroszországot. Sok közgazdász tévesen felhívja a figyelmet arra, hogy Moszkva most elsősorban a katonákba fektet be, és ezt hosszú távon nehéz fenntartani, különösen a nyugati szankciók mellett.

Fico azt is kijelentette, hogy ellenzi annak az elvnek az alkalmazását, hogy a békét erőszakkal, vagyis Kijev fokozott támogatásával kell elérni. A miniszterelnök azzal a lehetőséggel utazik Belgiumba, hogy blokkolja a csúcstalálkozót, ezt az álláspontot a parlament európai ügyek bizottsága is jóváhagyta.

Fico érthetetlen, egymással ellenkező megnyilatkozásai azonban azt mutatták, hogy az EU-nak nem kell túl sokat aggódnia miatta.

„Elviselhető az az említés, hogy az Európai Bizottság, Ukrajna és Szlovákia együttműködésével megoldást kell keresni a gáztranzit helyreállítására. Ha a következtetések ilyen megfogalmazást tartalmaznak, nincs okunk arra, hogy ne támogassuk őket”

– erősítette meg Fico az európai bizottságban a csúcs előtt. Diplomáciai források szerint a csúcs következtetései között szerepelt egy nyilatkozat, miszerint a vezetők felszólítják az Európai Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáz-tranzit kérdésének megvalósítható megoldására, többek között annak újraindításával.

A magyar probléma

Nagyobb problémát jelent az EU ambícióinak Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ami az Ukrajnáról szóló csúcskonklúziók jóváhagyásából is kitűnt.

„Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke megpróbál konszenzust találni a miniszterelnökkel, de ha ez nem sikerül, az unió az őt megkerülő módszerekre fog összpontosítani, nem vitázni”

– mondta a Bloombergnek egy névtelenül nyilatkozó EU-diplomata.

„Történelmi időket élünk, és egységesebbnek kell lennünk, mint valaha – és ha nem értesz egyet ezzel a véleménnyel, másoknak kell haladniuk”

– emlékeztetett Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök.

Kaja Kallas uniós külpolitikai főképviselő azt is hangsúlyozta, hogy különösen az Ukrajnának nyújtott segélyek kapcsán, az uniós országok hajlandók azt folytatni, függetlenül attól, hogy Budapest, Pozsony vagy bárki más mit gondol.

„Új kezdeményezésünket a hajlandók összefogásának tekintik, hogy egy ország ne akadályozza meg az összes többit”

– magyarázta a volt észt kormányfő.

Az ilyen kijelentések egyfajta nyomást is jelentenek az olyan országokra, mint Magyarország vagy Szlovákia.

A többség véleménye az EU-ban ezen a ponton egyértelmű. Az Unió orosz agresszióval és Trump nyomásával néz szembe, ami azt jelenti, hogy meg kell erősítenie a védelmet és a biztonságot, és meg kell találnia ehhez a pénzt. Fico miniszterelnök azt is elmondta, hogy Szlovákiának nincs gondja az európai védelmi képességek megerősítésének tervével, és aktívan részt kíván benne venni. Ha azonban az unió keretein kívül foglalkoznak az öreg kontinens biztonságával, az különösen gyengíti a másik oldalon lévő országokat. Ezzel együtt kevesebb lesz a pénz a védekezésre.

Az EU újrafegyverzése

„Az Európai Unió felgyorsítja a szükséges eszközök és finanszírozás mozgósítását az Európai Unió biztonságának és polgáraink védelmének megerősítése érdekében.” Az Unió ezáltal megerősíti általános védelmi felkészültségét, csökkenti stratégiai függőségeit, kezeli kritikus képességbeli hiányosságait, és ennek megfelelően megerősíti az Európai Védelmi Technológiai és Ipari Bázist Unió-szerte, hogy jobban tudjon felszerelést szállítani a szükséges mennyiségben és gyorsított ütemben. „Ez is hozzájárul Európa ipari és technológiai versenyképességének növeléséhez”

– áll a csúcstalálkozó következtetéseiben.

Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot tett közzé a csúcstalálkozó előtt arról, hogy az EU miként finanszírozhatná biztonságát. Összességében akár 800 milliárd eurót is összegyűjthet a ReArm Europe Terv keretében.

„Az első rész a védelem közpénzfelhasználásának felszabadítása országos szinten. A tagállamok készek többet fektetni saját biztonságukba, ha van fiskális mozgásterük. És lehetővé kell tennünk számukra, hogy ezt megtegyék”

– mondta von der Leyen.

Egyszerűen fogalmazva, a lényeg az, hogy az országok befektethetnek a védelembe anélkül, hogy az EB szankciókkal szembesülnének a pénzügyi szabályok megsértése és a túlzott adósság miatt.

– A második javaslat egy új eszköz lesz.

„150 milliárd eurós kölcsönt vesznek fel a tagállamok védelmi beruházásokra”

– mondta von der Leyen.

Szerinte ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jobban együtt fektessenek be a biztonságba, beleértve a légi- és rakétavédelmet, a tüzérségi rendszereket, a pilóta nélküli repülőgépeket, a drónelhárító rendszereket és a katonai mobilitást.

„Természetesen ezzel a felszereléssel a tagállamok masszívan növelhetik Ukrajna támogatását”

– emlékeztetett az EB vezetője.

„A harmadik pont az uniós költségvetés erejének kihasználása.” Befejezésül: Európa kész a felelősségvállalásra. A ReArm Europe csaknem 800 milliárd eurót mozgósíthat egy biztonságos és ellenálló Európáért. Továbbra is szorosan együttműködünk NATO-partnereinkkel. „Ez egy pillanat Európa számára, és készek vagyunk többet tenni”

– jelentette ki von der Leyen.

A csúcstalálkozón elhangzott anyagi jellegű elképzelések

csaknem megegyeznek azokkal a tervekkel, amelyeket évekkel ezelőtt egy másik konstellációban Soros ajánlott az Uniónak, mint hitelfelvételi lehetőséget.

Egyes szakértői vélemények szerint, ma is a spekuláns állhat a félrevezetett európai vezetők háborús elképzelései és a hitelfelvételi lehetőségek mögött.

(Pueller)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!