Oroszellenes békét akar az Európai Unió – Magyarország nem adta nevét hozzá
Az Európai Unió tagállamainak többsége úgy döntött, hogy fokozza védelmét az „orosz veszedelemmel” szemben, és a végsőkig kitart Ukrajna mellett. Magyarország nem adta nevét a militarista béketervhez. Orbán Viktor miniszterelnök nem írta alá a brüsszeli csúcsról kiadott zárónyilatkozatot – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Az Uniós tagállamok vezetőinek többsége úgy véli, hogy Ukrajna elvesztésével veszélybe kerülne Nyugat-Európa biztonsága, a veszélyt azonban nem a biztonság kölcsönös szavatolásával akarja kiküszöbölni, hanem saját egyoldalú előnyére, Oroszország biztonságának kárára.
„Ukrajna biztonsága Európa biztonságának középpontjában áll” – foglalta össze az Uniós nyilatkozat lényegét Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, aki az ukrajnai háborúból azt a tanulságot vonta le, hogy a NATO-val teljes összhangban hadviselést kell folytatni légi- és rakétavédelemmel, tüzérségi rendszerekkel, rakétákkal és lőszerekkel, drónokkal és drónelhárító rendszerekkel, stratégiai eszközökkel, katonai mobilitással, mesterséges intelligenciával, kiber- és elektronikus eszközökkel.
A közleményben szó sem esik kelet-nyugati megbékélésről, kiegyezésről, a kapcsolatok normalizálásáról Oroszországgal, annál több a fegyverkezésről, a katonai kiadások növeléséről, a hadiipar fejlesztéséről, a Zelenszkij Ukrajnájának szánt hadi- és pénzügyi támogatás folytatásáról, a Kijevvel fennálló „megingathatatlan” viszony jegyében.
„A védelem Európáját építjük, és vállvetve kiállunk Ukrajna mellett”
– mondta Costa, megemlítve a Kijevnek eddig nyújtott 135 milliárd eurót, és közölve, hogy még többet fognak adni neki, máris összegyűjtöttek 15 milliárdot.
A súlyos gazdasági gondokkal küszködő, és a lakosság vásárlóerejének csökkenésével szembesülő EU privát forrásokból és hitelekből szeretné előteremteni a ReArm Europe (fegyverezni újra Európát) Fehér Könyvben előirányzott 800 milliárd eurót. Gondjainak fokozásáért pedig célul tűzte ki Ukrajna felvételét az EU-ba, melyre Orbán Viktor közölte, hogy a kérdésre népszavazáson fognak választ kérni a magyaroktól.
Újságírók feltették a kérdést a magyar miniszterelnöknek, nem érzi-e elszigetelve magát amiatt, hogy a 27 tagállam közül 26-an aláírták a zárónyilatkozatot, csak ő nem. Mire Orbán így felelt:
“Ha valaki itt elszigetelt, az az Európai Unió, Magyarországnak mindhárom irányban jó a kapcsolata, így egyáltalán nem vagyunk elszigetelve.”
A Békekör tudósítójának értékelése szerint fegyverkezési döntésével, és az ukrajnai háború további támogatásával az Európai Unió kitart a katonai szembesülés politikája mellett Oroszországgal, és hátráltatja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína által egyaránt óhajtott békerendezést.
Tudósítónk szerint az EU távolról sem egységes a kitűzött célok valóra váltása tekintetében. Lehetnek olyanok, akik csak azért írták alá a zárónyilatkozatot, mert tisztában vannak vele, hogy Ukrajna jövője nem Brüsszelben fog eldőlni.
Brüsszel, 2025. március 7. péntek (MB)
Kiemelt képen: Orbán Viktor rögtönzött sajtótájékoztatója Brüsszelben 2025. március 6-án éjszaka / Fotó: miniszterelnok.hu
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
