Emlékezzünk! – A mádéfalvai mészárlás
SICULICIDIUM – az osztrák székelyirtás
1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki és háromszéki székelyeket. A vérengzés a történelembe madéfalvi veszedelem néven vonult be.
A siculicidium néven is ismert tragikus esemény 258. évfordulóján 17.30-tól a csíkszeredai Mikó-várnál fényfestéssel emlékeznek meg a több száz lemészárolt áldozatra, de ugyanakkor arra a több ezer székely honfitársunkra is, akik Moldvában, Bukovinában kényszerültek letelepedni. Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a történetekről:
„Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.
Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!
Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es!”
Nem felejthetünk! Ki kell, hogy mondjuk, hogy az osztrákok a történelem során többször a magyarok kiirtására törekedtek, ezért is követeljük vissza az Őrvidéket!
Forrás: Erdély nem Románia / Albert, a déli
Mementó 2006 emlékmű
