KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Ellentmondásos reakciókat váltott ki Emmanuel Macron döntése az előrehozott választásokról Franciaországban

Ellentmondásos reakciókat váltott ki vasárnap este a francia pártok részéről Emmanuel Macron államfő döntése az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti (EP-) választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjeleztett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást. A 28 éves listavezető lehet a párt miniszterelnök-jelöltje.

A harmadik helyen végzett szocialisták listavezetője, Raphaël Glucksmann szerint „a nemzetgyűlés feloszlatásával, akkor, amikor a saját pártja nehéz helyzetbe került, és a szélsőjobboldal tarolt az EP-választáson, Emmanuel Macron veszélyes játékot játszik”.

„A Jordan Bardella által követelt feloszlatás folt marad Emmanuel Macron ötéves ciklusán”

– mondta a szociáldemokrata politikus.

„Az elnöki többség és maga a köztársasági elnök is bebizonyította, hogy teljesen képtelenek – és ez a ma esti döntés ismét megmutatta ezt – szembenézni történelmi felelősségükkel”

– tette hozzá.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy a köztársasági elnök „helyesen tette, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést”. Jelezte azt is, hogy a pártja „nem fél a néptől”.

A jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti úgy fogalmazott, hogy a feloszlatás volt „az egyetlen megoldás”. Megígérte, hogy pártja, amely az európai választásokon alig több mint 7 százalékos támogatottságot szerzett, a törvényhozási választásokon egyedül, saját „színekben” fog indulni, s nem kíván együttműködni vagy koalícióra lépni „a jelenlegi hatalommal, amely annyi kárt okozott Franciaországnak”.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és várhatóan 2027-es elnökjelöltje üdvözölte Emmanuel Macron bejelentését.

„Készen állunk arra, hogy átvegyük a kormányzást, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson”

– mondta.

Az államfő június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját.

Ez is érdekelheti:  Orosz–ukrán háború: a németek megfenyegették az oroszokat

Az elnöki szövetség már korábban elvesztette az abszolút többségét a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés történelmi áttörést ért el, s 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.

Egy decemberi felmérés azt mutatta, hogy ha akkor tartottak volna nemzetgyűlési választásokat, Marine Le Pen pártja már a többséget is meg tudta volna szerezni.

Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 31,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,5 százalék körül szavaztak. A Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 10,5 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,2 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,3 százalékot kapott.

 

Kiemelt képen: Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Elysee elnöki palotában, 2023. november 9-én. © Ludovic Marin, AFP

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük