Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

El akarják törölni Dániában a nemzet egyik legnagyobb keresztény ünnepét – óriási a felháborodás

Több ezer dán gyűlt össze február 5-én, vasárnap a fővárosban, Koppenhágában, hogy tiltakozzon a kormány azon tervei ellen, hogy eltöröljék az 1686-ra visszanyúló keresztény ünnepet, az imanapot, mely egyben munkaszüneti nap is, és amit már évszázadok óta megtartanak Dániában.

Ennek a rendelkezésnek az lenne a célja  a kormány tervei szerint, hogy ezzel is segítsék az ország költségvetésének javítását, miután Dánia jelentősen kiköltekezett Ukrajna háborús támogatása miatt.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentése, miszerint „nem lát problémát abban, hogy egy plusz napot dolgozzon”, felbőszítette a dánokat, akik azonban teljesen másként vélekednek erről a kérdésről. Tízezrek tüntettek vasárnap szeretett keresztény ünnepük védelmében, amelyet évszázadok óta megtartanak.

A tüntetést szervező ország legnagyobb szakszervezetei szerint legalább 50 000 résztvevő gyűlt össze, így ez a tiltakozás az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozása volt az északi országban.

„Az üzenet világos: töröljék el a javaslatot”

– mondta a dán médiának Lizette Risgaard, az ország legnagyobb szakszervezetének vezetője, aki a hatóságok és a munkavállalók közötti tárgyalásokra szólított fel.

„Mindenki láthatja, hogy milyen nagy a népi ellenállás”

– tette hozzá.

Szövetsége az FH, petíciót indított a javaslat ellen, amely eddig több mint 465 ezer aláírást gyűjtött össze az 5,8 milliós országban.

Az úgynevezett nagy imanap egy 1686-ra visszanyúló keresztény ünnep, amely a húsvét utáni negyedik péntekre esik.

Az ünnep eltörlését először decemberben javasolták, hogy az ukrajnai konfliktus nyomán – amely elsöpörte Dánia fegyverkészleteit és kiürítette védelmi pénztárát – növeljék az adóbevételeket a magasabb katonai kiadásokhoz, mivel Koppenhága Kijev egyik legelkötelezettebb szövetségesévé vált Európában.

Az Ukrajnának küldött hatalmas mennyiségű segély azonban megnyirbálta Dánia forrásait, és veszélyeztette a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó, a GDP 2 százalékát kitevő céljának teljesítésére irányuló törekvését. A koalíciós kormány szerint (amely a szociáldemokratákat és a liberálisokat egyesíti) a cél eléréséhez szükséges 4,5 milliárd dán korona (654 millió dollár) fedezetet biztosít az ünnep eltörléséből származó többletadó-bevételekből.

Ennek a széles körben népszerűtlen lépésnek a hatékonyságát, megvalósíthatóságát és hasznosságát azonban a szakszervezetek, az ellenzéki törvényhozók és a közgazdászok egyaránt megkérdőjelezték.

 

Kiemelt kép: © AFP 2023 / EMIL HELMS

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük