Egész Európa és Magyarország biztonsága szempontjából is szoros figyelemmel kísérjük a Nigerben történteket. Veszélyes és aggasztó, ami történik – írja közösségi oldalán Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A tárcavezető hozzátette, hogy Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott elnök, Mohamed Bazoum mellett. Ahogy fogalmazott:
Kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában. Elemi érdekünk a régió stabilitásának megerősítése, ezért ez a jövő évi európai uniós elnökségünknek is az egyik prioritása. Alig több mint egy hónapja ezekről a kérdésekről is tárgyaltunk Niger védelmi miniszterével Budapesten. A találkozón aláírt védelmi együttműködési megállapodásunk is ennek kívánt keretet adni.
Az Egyesült Államok eközben bejelentette, hogy a nigeri romló helyzetre tekintettel kivonja nagykövetségének néhány alkalmazottját Nigerből. Az amerikai külügyminisztérium közleményben közölte, hogy elrendelte a nem létfontosságú munkakörű kormányzati alkalmazottak és családtagjaik távozását, erről pedig Antony J. Blinken külügyminiszter is tájékoztatott a közösségi oldalán.
Az amerikai külképviselet mostantól csak vészhelyzetben tud segítséget nyújtani nigériai állampolgárainak. Antony Blinken egy másik posztban elárulta, hogy két nap alatt kétszer is beszélt a megbuktatott Mohamed Bazoum elnökkel, és biztosította őt arról, hogy az ő és családja biztonsága elsődleges az Egyesült Államok számára. Bár az USA határozottan elítélte a puccsot, az amerikai állampolgárokat eddig csak óva intették a nyugat-afrikai országba való utazástól, és több európai országgal ellentétben az USA még nem rendelt el konkrét evakuálást.
Niger leállítja az urán és az arany további szállítását Franciaországnak – egyre nő a feszültség
Franciaország már négy evakuációs járattal 992 embert menekített ki – írta szerdán késő este a Twitteren Catherine Colonna külügyminiszter –, az ötödik és egyben utolsó járatot mára tervezik.
Összességében a juntára nehezedő nyomás növekszik. Németország, az EU és más nemzetközi partnerek után a Világbank is felfüggesztette a kifizetéseket Nigernek, erről egy közleményt is kiadott a Világbank.
Az ENSZ-ügynökség tavaly 1,5 milliárd dollárt folyósított projektekre, idén 730 millió dollárt. A 26 millió lakosú Niger a világ egyik legszegényebb országa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelynek segélyprogramjait rendszeresen felülvizsgált feltételekhez kötik, egyelőre nem állította le a kifizetéseket.
A Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) szintén növelte a nyomást a nigériai katonai kormányra. A szövetség katonai vezetői hangsúlyozták, hogy a katonai beavatkozást továbbra is utolsó lehetőségként fogják kezelni. Az ECOWAS-államok gazdasági blokádot rendeltek el Niger ellen, és követelték, hogy a leváltott elnököt hét napon belül állítsák vissza hivatalába. Ez az ultimátum vasárnap jár le.
Más országokban, ahol a hadsereg már puccsokat hajtott végre, az ECOWAS irányvonala ismét ellenállást vált ki. Mali és Burkina Faso hétfő este közösen kijelentette, hogy a nigeri katonai beavatkozás egyenlő lenne egy hadüzenettel, és a nigeri puccsisták is arra szólították fel a világot, hogy ne próbáljanak meg beavatkozni az ország ügyeibe, mert az beláthatatlan következményeket vonna maga után.
Sajtóinformációk szerint nigériai katonák már elindultak a határvidék felé. Nigériai biztonsági források szerint még ha Niger, Mali és Burkina Faso egyesítené is csapatait, azok meg sem közelítenék a nigériai hadsereg erejét, de a fő cél továbbra is a tárgyalásos megoldás. Ez az egyik oka annak, hogy az ECOWAS tárgyaló delegációt küldött a nigériai fővárosba, Niameybe.
Az ECOWAS országainak törekvései mögé az Európai Unió is beállt, erről Jose Borrell osztott meg egy közleményt a közösségi oldalán.
Odrobina Kristóf – Magyar Nemzet
Kiemelt képen: Különböző állampolgárságú emberek várakoznak egy francia katonai repülőgépre, hogy elszállításk őket Niamey nemzetközi repülőteréről 2023. augusztus 2-án. Az afrikai országban július 26-án végrehajtott katonai hatalomátvétel miatt számos ország kezdte meg az állampolgárainak a hazaszállítását. (Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
