Hirdetés

Dr. Polgárdy Géza: Június 4-e a nemzeti összetartozás napja

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Muhi, 1241. Mohács, 1526. Világos, 1849.

Helyszínek, és évszámok, a magyarság 1100 évesnél is régebbi ismert (igen: ismert, mert a még pontosan nem ismert, az sokkal régebbi) történetének leggyászosabb, legiszonyatosabb, legrettenetesebb történései. Csakhogy a Muhi pusztai vereség után a Trogir szigetéről hazatért Béla király menten hozzá- kezdett a romba döntött ország újjáépítéséhez. Csakhogy Mohács után elérkezett Erdély aranykora. Csakhogy a világosi fegyverletétel után még két évtized sem kellett és bekövetkezett a kiegyezés. Jöhetett tatár, török, osztrák és orosz, mindig talpra álltunk.

Aztán elérkezett 1920. június 4-e, a magyar történelem minden korábbi rettenetes történéseit túlszárnyaló, szavakba alig-alig foglalható végzetes, legtragikusabb történése: Trianon diktátuma

102 éve már!

És ismét az önösszeszedés, az oly nehezen, de mégiscsak megvalósuló, sokadik újjászületés, a legújabb magyar reneszánsz ideje! Mert minden évben újra és újra emlékezünk e napra, minden évben e napon megerősítjük azt, hogy

ÖSSZETARTOZUNK!

E nap, június 4-e a nemzeti összetartozás napja. Az anyaország, a körülöttünk lévő utódállamok magyarsága és a világban szerteszét szóródott, diaszpóra életet élő magyarság, összetartozásának napja. Amikor ki is mondjuk, meg is fogalmazzuk, magunkban pedig tudatosítjuk, hogy

MI MAGYAROK ÖSSZETARTOZUNK!

Idén, 2022. június 4-én József Attila és Szathmáry István egy-egy költeményével is emlékezzünk e napra.

 

József Attila:

                       Nem! Nem! Soha!

 

        Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége

        Nem lehet, nem soha Oláhország éke!

        Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!

        Magyar szél fog fújni a Kárpátok felett!

 

        Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,

        Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,

        Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,

       Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

 

       Majd nemes haraggal rohanunk előre,

       Vérkeresztet festünk majd a határkőre,

       És mindent letiprunk! – az lesz a viadal! –

       Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

 

       Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,

       Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ

       Teljes egészében, mint nem is oly régen,

       És csillagunk ismét tündöklik az égen.

 

      A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,

      Fut a gaz előttünk – hisz magyarok vagyunk!

      Felhatol az égig haragos szózatunk:

      Hazánkat akarjuk! Vagy érte meghalunk!

 

    Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,

   Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!

   Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:

   Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

  1. első fele

 

Szathmáry István:

                   TRIANONT LEDÖNTJÜK

 

               Árpád büszke népe, soha ne feledd:

               Csonka, rab hazában élned nem lehet,

               Szégyen lenne sorsod, becstelen halál,

               Hogyha szolganépként láncot hordanál.

               Ellenség tiporja most a szent rögöt,

               Melyet hős apáid vére öntözött,

               Hős apáid vére nem hiába hullt:

               Nagy, szabad hazáról szól a drága múlt.

 

               Szép turul feszítsd ki végre szárnyadat,

               Hosszú téli éjre is jő virradat,

               Hajnal fénye vár majd, nem sötét ború,

               Kárpátok hegyorma, égi koszorú.

              Új munkába kezdjen milliónyi kar,

              Új, nagy eskü zengjen, mint a szélvihar,

              Hisz velünk az Isten és az ősi jog:

              Trianont ledöntjük, zászlónk győzni fog!

                                                                    1922

 

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás