Cs. Szabó Béla: Hazaáruló kapott állami temetést az Antall kormánytól?
A történet még 1919 előtt kezdődik, amikor Jászi Oszkár megírja lázálmát a „Kelet-Svájcáról”. A „tudományosnak” kikiáltott munka, ha nem egy vesztes háború alatt jelenik meg, talán érdekes vitaalap lehetett volna amelyben talán még nagyobb szerepeket kaphattak volna a kisebbségi jogok, amelyek amúgy Európában az akkori viszonyok között a Magyar királyságban szinte példaértékű volt.
Én magam találkoztam még az 50-es évek végén olyan idős sváb nénivel, aki egy kukkot sem tudott magyarul és a saját közegében boldogan tudott élni és mindent el tudott intézni amire szüksége volt. Vagy csak példaként az elnyomott kisebbségi vádakra, szlovák nemzetiségű is végezhetett egyetemet példa rá a lőcsei rendőrkapitány Hucskó Mihály (rendőrfőtanácsos), aki Görgey Emíliát vette nőül, majd 1920 után ő is Budapestre menekült és még a nevét is magyarosította Hoványira. Ezek a példák nem egyedi esetek voltak és minden nemzetiségi ember annyit ért, amennyit a maga szorgalmából el tudott érni. A Magyar Királyságban a nemzetiségek megbecsülését az is mutatta, hogy mind a korona fizetőeszközre, mint a pengőre nyolc kisebbségi nyelven volt feltüntetve a pénz értéke. Csak a kérdés kedvért, ma hány ország írja rá a pénzére nemzetiségei nyelvén a pénze értékét?
Miért volt hazaárulás Jászitól a Kelet-Svájca című tanulmány
Mint ahogy fentebb írtam egy békeidőben írt tanulmány mindig időszerű, ha az a közgondolkodást táplálja, erősíti a nézőponti vitát és elősegíti a nemzeti közmegegyezést és jobbítja a nemzeti egységet. Azonban ez a tanulmány háborús időben szinte kínálta magát az amúgy is kiéhezett környező országok kormányainak a bosszúra és a haszonszerzésre. Badarság azt gondolni, hogy azok a környező országok, akik érdekeltek voltak a Magyar Királyság feldarabolásában nem olvasták ezt a tanulmányt és nem merítettek belőle ihletet. Nem véletlen, hogy a megtervezett nagy trianoni osztozkodásban szinte csak Budapest és közvetlen környéke maradt volna meg Magyarországként(!?). Azonban ez azért még Clemenceau-nak is sok volt. Azóta a történelmi kutatások bizonyították, hogy jóval az első világháború befejezése előtt megtörtént a megállapodás, hogy Magyarország testéből fogják megjutalmazni az Antant kisállamokat és nem is kis mértékben. Továbbá gyengítik a Német, Osztrák-Magyar politika szerepét a térségben. Az sem véletlen, hogy Ausztria, aki a háború egyedüli kirobbantásáért volt felelős, szinte területveszteség nélkül jött ki a háború befejezéséből. Javaslom elolvasni az ezzel a témával foglalkozó cikket.
A Horthy kormány mérleget von
Az 1919-es kommunista puccs után természetszerűleg következett a felelősök elszámoltatása, amit a bolsevista történészek, politológusok nemes egyszerűséggel „fehér terrornak” aposztrofálnak és szinte tudomást sem vesznek arról a tényről, hogy sok száz parasztembert végeztek ki és (fénykép is bizonyítja) nyúzták le a bőrt a hátukról. Ez a történelemhamisítás szinte a mai napig tart, hiszen némelyik mai egyetemen is ugyanolyan relativizálása folyik a történelmi értékelésnek, mint az a Rákosista, Kádárista időben volt, nem beszélve arról a tényről, hogy mélyen hallgat a történetírás arról, hogy Jászi nem azért hagyta el az országot mert tagja volt a Károlyi kormánynak, hanem eljárás indult ellene hazaárulás vádjával, amit mindig valahogy elfelejtenek tudatosítani a közvéleményben. Példának okáért, az NKE egyetemen Egry Gábor féle elemzés nem többről szól, mint Jászi és körének a szerecsenmosdatásáról, amelyben még csak kísérletet sem tesznek az általa okozott károk bemutatására. Halkan jegyzem meg, hogy ez pont egy Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történik?
Az írást ide kattintva tekinthetik meg.
A dolgozatban írnak valamiféle „19-20. század fordulóján, érzékeltetve azokat a válságjelenségeket, amelyek egyre jobban foglalkoztatták a kormányzatot, illetve a birodalom különféle politikai mozgalmainak vezetőit és értelmiségijeit.” azonban azt elfelejtik meghatározni, hogy ezek a válságjelenségek mik is. Vagyis mi lehetne, ha nem válságjelenség az egy 5 éves háborúban kivéreztetett országban? Mivel az „ember” az egy gondolkodó lény (általában), ezért egy benzinnel megtöltött raktárban nem ad gyufát játékszerként egy gyerek kezébe! Vagyis az amúgy is szétzilált családoknak és a kommunisták által a társadalmak anarchista jelszavakkal, ideológiával teletömött fejét még egy nemzetromboló tézissel (Jászi-féle tanulmány(?) tetézni, mintha az lenne a megváltó által kikiáltott jóhoz vezető út. De az maga volt a bűn! Nos ezért indított hazaárulási eljárást Horthy igazságügyi minisztériuma. Csak úgy mellesleg gróf Károlyi Mihályt teljes vagyonelkobzásra ítélték!
Az, hogy a kommunisták mélységesen hallgattak erről, az még érthető, de hogy az Antall kormány miként juthatott el odáig, hogy állami dísztemetést szervezzen a hazahozott hamvainak, az már érthetetlen. Az is nyilvánvaló, hogy vannak körök, akik abban érdekeltek, hogy bizonyos nemzet elleni tevékenységeket kicsinyítsék, relativizálják, sőt akár a történelem meghamisításával is eltereljék a társadalom figyelmét. Ez viszont legalább akkora bűn mint a gyilkosságok, hiszen itt egy nemzet gyilkosságának vagyunk a tanúi.
Régóta tudjuk, hogy a bűn az csak jobboldali lehet, hiszen baloldali emberek és politikusok bármekkora bűnt követnek el, az végső soron büntetlen marad! Így volt ez a Károlyi-bűnbanda esetében is és így volt ez az 1948-1989-ig terjedő kommunista időkben is. A mai napig közel háromszáz ember vére kiállt igazságért a Földművelési Minisztérium előtti téren! De immár hiába!
E témakörben ajánlott videó megtekintése: Dr. Bégány Attilával készült beszélgetés
valamint: Dr. Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel készült interjú
A szerző: újságíró, közíró
Kiemelt képen: Elől Madzsarné és Szabó Ervin, hátul Jászi Oszkár és Lesznai Anna. Forrás: A cselekvés szerelmese / Jászi-Jakubovics Oszkár, a kereszténygyűlölő, a Martinovics-páholy főmestere, Károlyi Mihály belső embere, a Tanácsköztársaságnak nevezett patkánylázadás egyik szellemi előkészítője
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
A dühöt (gyűlöletet?) Jászi ellen észleltem de hol maradnak a bizonyító tények, hogy miféle bűnt követett el Jászi ezzel a könyvével amelyben tudomásom szerint még az egységes Osztrák-Magyar monarchia fenntartása mellett is érvel, persze a hatalom további megosztásával a nemzetiségek felé.
Talán elő kellene venni a Bírósági levléltárból az idevgó iratanyagot! De, több történész írt már erről több könyvet is, talán meg kellene szerezni ezeket a könyveket.
Pl, Raffay Ernő könyveit!!!