Békekör: Hszi Csin-ping és Orbán Viktor a békéről

Orbán Viktor a kínai béketervet tartja a legalkalmasabbnak az ukrajnai konfliktus befejezésére – értékelte a magyar miniszterelnök véleményét a Magyar Békekör tudósítója.

Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott hétfői tanácskozását követően Orbán értésre adta, hogy a kínai békejavaslat áll a legközelebb az ő béketeremtési elképzeléséhez, nevezetesen az azonnali tűzszünethez.

Hszi Csin-ping ugyan nem tett említést azonnali tűzszünetről, hanem azt mondta, hogy Ukrajna és Oroszország azzal járna jobban, ha letenné a fegyvert, és mielőbb diplomáciai megoldást találna, Orbán ebből mégis arra a következtetésre jutott, hogy az általa szorgalmazott tűzszünet akkor is nyélbe üthető, ha sem Ukrajna, sem Oroszország nem tartja megoldásnak.

A kínai elnök a legfontosabb közvetlen célt abban látja, hogy elejét vegyék a háború tovaterjedésének, és megakadályozzák, hogy bárki tovább szítsa a konfliktust. Peking álláspontja szerint békére csak a két szembenálló fél részvételével tartandó konferencián juthatnak.

Tekintettel arra, hogy Putyin kerek-perec megmondta, azért nem akar tűzszünetet, mert nem akarja, hogy a Nyugat kihasználja a lehetőséget Ukrajna újbóli felfegyverzésére, Orbán következtetése aligha állja meg a valóság próbáját. Moszkva nem átmeneti megoldást keres saját biztonságának szavatolására, hanem véglegest, és ezt Oránnak is megmondták.

A magyar miniszterelnök szerint a békés kibontakozás sokoldalú közvetítés révén segíthető elő, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Oroszország és Ukrajna közreműködésével.

Noha Orbán béketörekvésének őszinteségéhez nem fér kétség, próbálkozásainak nem csak, és nem is elsősorban Magyarország nemzetközi súlya szab határt, hanem az, hogy a miniszterelnök évek óta forró kásaként kerülgeti a lényeget: a 2021. december 15-én előterjesztett orosz biztonsági követelések teljesítését.

Mivel teljesítésükre a Nyugat nem hajlandó, Oroszországnak nem marad más választása, mint katonai eszközzel elérni Ukrajnával kapcsolatos céljait: a demilitarizálást, a nácitlanítást és Ukrajna semlegességét.

Ez azt jelentheti, hogy az orosz haderő a következő időben fokozhatja ukrajnai műveleteit, hogy a Nyugatnak elkötelezett kijevi vezetés helyébe olyan vezetés kerüljön, amely kész elfogadni a békefeltételeket, és kiegyezni Oroszországgal.

Orbán jól érzékeli, hogy az ukrajnai katonai konfliktus várható kiéleződése Magyarországra is kihat majd, és próbára teheti Magyarország NATO iránti elköteleződését is.

 

Peking, 2024. július 8. hétfő (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

 

Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2024. július 8-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher