KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

Az ukránok szándékosan titkolják a kárpátaljai magyarok létszámát

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az ukránok tudatosan nem tartottak 2001 óta népszámlálást. Azt sem lehet tudni, hogy Ukrajnának hány lakosa van

„Magyarországnak nemcsak a kárpátaljai nemzetrészre kell gondolnia, hanem az összes határon túli magyarra is. Mert ha Ukrajna, az ottani magyaroknak a jogfosztásával beléphet az EU-ba, akkor ez lesz a mérce, akkor a többi országban is megnyirbálhatják a magyarság jogait” – mondta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki részt vett a múlt héten az Alapjogokért Központ által szervezett budapesti Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) rendezvényen.

– Tudjuk, hogy az ukránok taktikai okokból változtattak az oktatási és nyelvtörvényen. A módosított törvény azonban nem elégséges, vissza kéne térni az 2015 előtti állapotokhoz. Befagytak az ezzel kapcsolatos tárgyalások?

– Nem fagytak be a tárgyalások, hiszen ezekről a kérdésekről folytatódnak a magyar–ukrán megbeszélések. A magyar kormánynak az az álláspontja, amely egybeesik a kárpátaljai magyarok véleményével, hogy vissza kell állítani azokat a jogokat, amelyeket az ott élő magyarság 2015 előtt élvezett. Ezeket a jogokat az elmúlt időszakban visszavonták. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar kormány elküldte Kijevbe, hogy a kárpátaljai magyarság milyen jogokkal rendelkezett 2015 előtt és most várja, az ukránok válaszát. Reméljük, hogy ezeknek a kétoldali tárgyalásoknak lesznek eredményei is. Kétfajta megoldás körvonalazódik. Az első, hogy Ukrajna módosítja a törvényeit, vagyis a jogfosztásokat visszavonja. Másodszor, rendezni lehetne a problémát egy magyar–ukrán államközi szerződéssel is, mivel az ukrán alkotmány értelmében a nemzetközi megállapodások felülírják az ország belső törvényeit.

– Ukrajnában 2014-óta, bármilyen kormány is volt hatalmon, az a szélsőségesek foglyává vált, akik viszont teljes mértékbe elutasítanak minden kisebbségi jogot. Ön most úgy fogalmazott, hogy lehetséges a módosítás. A kérdés viszont az, hogy mennyi ennek a realitása?

– Kétségtelen, hogy van egy olyan tendencia, hogy mindig azok az erők nyerték meg a választásokat, amelyek előzetesen azt ígérték, hogy ebben a kérdésben számunkra pozitív álláspontot fognak képviselni. Ezt így volt Porosenko és Zelenszkij elnökválasztása esetében is. Amikor viszont hatalomra kerültek, ugyanazt a politikát folytatták, mint elődeik. Azonban az is tény, hogy ez a politika nem vezetett eredményre. Nem erősíti az ország belső kohézióját, és tulajdonképpen problémát okozott az összes szomszédos országgal. Ha Ukrajnának valóban az a célja, hogy integrálódjon Európába, akkor azokkal az országokkal, amelyek tagjai az Európai Uniónak és szomszédosak Ukrajnával, rendeznie kell a viszonyát. Ez egy erős kényszer, mert az ukrajnai politika fő célkitűzése az európai integráció. Ebben a kérdésben Magyarország álláspontja elég szilárdnak tűnik, mert nemcsak a kárpátaljai magyarságra kell gondolnia, hanem az összes határon túli magyarra is. Mert ha Ukrajna ezekkel a jogfosztásokkal beléphet az EU-ba, akkor ez lesz a mérce, akkor a többi országban is megnyirbálhatják a magyarság jogait. Tehát a tét rendkívül nagy. Nekem meggyőződésem az, hogy Ukrajna továbbra is egy soknemzetiségű, sokszínű ország lesz, és aligha lehet tartós békét és stabilitást teremteni, ha ezeket a kérdéseket nem rendezzük megfelelő módon.

Ez is érdekelheti:  Ukrajna még több és több pénzt követel

– A szélsőségesek ellenében nem lehet Ukrajnában kormányozni. Viszont, ezek az elemek egyáltalán nem ismerik fel a probléma esetleges rendezésének pozitív hozadékát. Az ukrán belpolitikában mindez nem okoz belső feszültséget?

– Ez egyrészt valóban így van. Vegyük azonban figyelembe azt, hogy Ukrajnában a szélsőségesek soha nem nyertek választást. Vagyis a bevallottan szélsőséges pártok egyike sem érte el a tíz százalékot. Ukrajna lakosságának nagyobbik része mindig is a centrista erőkre voksolt. Más kérdés, hogy valamilyen oknál fogva az ukrán politika menet közben átalakult. Nagyon fontos lenne az USA és az EU jótékony hatása ebben a kérdésben, hiszen Ukrajna szinte mindenben ki van szolgáltatva Washingtonnak és Brüsszelnek. Így viszont az egész problémakör rendezetlensége ürügyet szolgáltat Oroszországnak a beavatkozásra.

– Az EU nem védi meg az őshonos európai kisebbségeket. Ezek után mennyire lehet Brüsszelre számítani?

– Sajnos ez így van. Ezen változtatni kell, mert ha megnézzük az elmúlt időszak folyamatit, Jugoszlávia szétesését, a koszovói problémát, az ukrajnai helyzetet, akkor azt látjuk, hogy Európának az egyik legfontosabb és egyben az egyik legveszélyesebb problémája a nemzeti kisebbségek rendezetlen ügye. Struccpolitikának tartom, hogy ezzel nem foglalkoznak. Ugyanakkor látjuk, hogy Nyugat-Európában számos olyan hely van, gondoljunk csak a skandináv országokra, vagy akár Olaszországra is, ahol ezeket a kérdéseket már rég rendezték. Ezek pozitív tapasztalatok. Mindezért örvendetes, hogy Magyarország napirenden tartja a nemzeti kisebbségek problémáját.

– Az utolsó, 2001-ben tartott népszámlálási adatok szerint, 156 ezer magyar élt Kárpátalján. Most hányan élnek ott?

– Pontos adatokról nem beszélhetünk. Az egész kérdéskört egy hatalmas nagy homály fedi. Szerintem az sem volt véletlen, hogy 2001 óta nem tartottak népszámlálást. Ez nagyon furcsa, mert voltak békeidők is, és tízévenként népszámlálást kell tartani. Enélkül ugyanis nem lehet sem a gazdaságot, sem pedig a szociálpolitikát tervezni. Az ukránok tudatosan nem tartottak népszámlálást. Mindig arra hivatkoztak, hogy nincs pénz. Ez már egy régi probléma, hogy nem lehet Ukrajna lakosságának a számát megállapítani. És így a kárpátaljai magyar lakosság létszámát sem tudjuk. A teljes országra nézve Kijevben sem tudnak pontos számadatokat mondani. Ukrajna lakossága 1995-ben 52 millió volt, most pedig 35 és 25 millió közötti számokat mondanak. Ettől kezdve már csak találgatások lehetnek. Így Kárpátalja esetében is csak becslések vannak, 70 és 100 ezer közé teszik az ott élő magyarok létszámát. A Kárpátalján a magyarság létszáma megfogyott, de nem tört meg. Hiszen pánikszerű menekülés nem történt, az iskolákban folyik a tanítás, az összes osztályt megnyitották, a magyarság alapvető intézményei is működnek. A lakosság egy része külföldön tartózkodik. Ukrajna vonatkozásában ez többmilliós nagyságrendű, de ebben az esetben sincsenek pontos adatok. A becslések hét- és tizenkétmillióra teszik a külföldre távozó ukránok létszámát. Többek között ezért is van Ukrajnában demográfiai katasztrófa. Az országban a férfiak várható életkora 57 év. Másik probléma a Kárpátaljára menekültek ügye. Itt is a legkülönbözőbb számok keringenek. Mondtak már 500 és 170 ezres létszámot is. Valószínűleg az 500 ezres szám erős túlzás. Minél tovább tart a háború, Ukrajna és Kárpátalja is egyre nagyobb demográfiai problémákkal kell hogy szembenézzen.

Ez is érdekelheti:  Magyarország nem írta alá az LMBTQ személyekről szóló EU-s nyilatkozatot

G. Fehér Péter – Magyar Hírlap

Kiemelt képen: Brenzovics László interjút ad G. Fehér Péternek a CPAC Hungary 2024 rendezvényen / Fotó: MH/Balogh Dávid

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük