villámcsapások

A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében

A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.

A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre.

A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok – olvasható az egyetem közleményében.
A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat a Föld-szerű bolygókon bármikor, ha megfelelőek a légköri feltételek.

Hirdetés

A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak, ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Ez az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott, és a fulguritot a közeli Wheaton Főiskolának adományozták.

A kutatók eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak.

A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.

“Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres ‘meleg kis pocsolya’ evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban”

– magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza.

Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Valószínűleg még fontosabb, hogy ezek szerint az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon lehetséges marad azután is, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak – tette hozzá a kutató.
A tudósok becslése szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a meteoritbecsapódások, ezért kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.

MTI

Ez is érdekelheti:

Miben különbözik az 5G a többi vezeték nélküli technológiától?

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Vári Fábián László
“Mindkét hazából kiárvulva” – Vári Fábián László 70. születésnapjára

szabadság és kultúra eszméje
Kónya-Hamar Sándor: Kokárda és tulipán

Mayer Gábor: Hét – null

Close