A 33 orosz fegyveres vagyonőr esete

Ukrajnában fejükbe vették, hogy a külföldön csakugyan valamiért rossz hírnévre szert tett oroszországi Wagner zsoldoshadsereg kegyetlenkedett “Ukrajna megszállt vidékein”, ezért elhatározták, hogy valamiképpen lépre csalva, összefogdossák és Ukrajnába lopják el őket.
Fegyveres vagyonőri munkát kezdtek hirdetni, Szudánba, illetve Latin-Amerikába. Az ajánlatra mintegy 180-200 ember jelentkezett. A toborzók valójában az ukrán titkosszolgálat megbízásából cselekedtek. A munka feltétele az volt, hogy hadat viselt emberek legyenek a jelentkezők. Az elsőként összegyűlt 33 fős csoportot különös gonddal kérdezték ki. A gyanútlan emberek feltárták, hogy, igen, harci tapasztalatukat a Donbasszban szerezték.

Így elkészült az ukrán titkosszolgálat terve, hogyan ejtse foglyul ezt a 33 embert. Munkájukat segítette az a tény, hogy a járvány miatt Moszkvából sehol nem fogadtak légijáratokat. A 33 ember – akinek Venezuelában ígértek munkát, csak úgy juthatott el oda, ha átmennek Minszkbe, ott fölszállnak egy isztambuli járatra, majd Isztambulból mennek tovább Latin-Amerika (Havanna) felé. Az isztambuli járat ukrán légtéren haladt keresztül. Az ukrán titkosszolgálat terve az volt, hogy egyik emberüket fölszállítják a gépre és a beépített ember már az ukrán légtérben rosszullétet szimulál. A gép ezért Kijevben leszáll, ahol az ukrán titkosszolgálat emberei a repülőgép fedélzetére fölszállva, magukkal hurcolják az oroszokat. A 33 orosznak azonban elsőre még szerencséje volt. A belorusz titkosszolgálat kaphatott valami fülest, mert a határon oly sokáig vizsgálták át az oroszok buszát, hogy lekésték az isztambuli járatot.

Időközben az ukránok mentorainak, az amerikaiaknak “jobb” ötletük támadt arra vonatkozóan, mire lehetne fölhasználni a 33 oroszt, akik – a megfelelő engedélyek birtokában – fegyvert is vittek magukkal. Valakik beültették a bogarat a belorusz titkosszolgálat fülébe, hogy az oroszok az augusztus 9-i elnökválasztás megzavarására, ebből a célból pedig diverziós és terrorcselekmény elkövetésére, végső soron pedig Lukasenko megbuktatására érkeztek Minszkbe. Az ukrán titkosszolgálat emberei a lekésett július 25-i  járat helyett a 30-i járatra szereztek jegyet. Egy éjszakával az indulás előtt azonban a belorusz titkosszolgálat emberei megrohanták azt a Minszk környéki szanatóriumot, ahol az oroszoknak sikerült szállást szerezni és lefogták az oroszokat. Lukasenko tajtékzott – az amerikai titkosszolgálat már-már elérte célját: a választások előtt összeugrasztani Minszket Moszkvával. Az oroszokat kemény vallatásoknak vetették alá, lelkileg gyötörték, azzal fenyegették meg őket, hogy ha nem vallanak, akkor kiadják őket Kijevnek. Így a szerencsétlenek a közül választhattak csak, hogy ártatlanul,  életük végéig egy minszki, vagy egy kijevi börtönben fognak ülni (az utóbbiban még kínvallatások sora is várja őket). Lukasenko haragjában egy provokátor kijevi újságíró előtt olyan célzást is tett, hogy ha Kijev kéri, kiadják az oroszokat. Kijevben készen állt a terv: a 33 oroszból, akár kínzásokkal is, hazájukra terhelő vallomásokat kényszerítenek majd ki – többek között A LELŐTT MALÁJ UTASSZÁLLÍTÓ JEGYÉBEN IS. Az orosz elnöknek, a külügyi szolgálatnak hallatlan erőfeszítéseket kellett tennie, hogy lecsillapítsák, észre térítsék Lukasenkot és időben kimenekítsék a 33 oroszt mind a belorusz, de, főleg az ukrán titkosszolgálat karmaiból. (Az áruló Nyugat-barát miniszter vezette belorusz külügyminisztérium már meg is kezdte a konkrét tárgyalásokat ukrán partnerével az oroszok kiadásáról.) A rosszízű történet alaposan és máig hatóan megterhelte az orosz-belorusz viszonyt.

Minszkben csúnyán felsült az ukrán titkosszolgálat, amelynek az idén már négy emberrablási akciója is kudarcot vallott. Ezen kívül meghiúsult a moszkvai, a Belgorod megyei fogolyejtési akciójuk is, Luganszkban pedig egy ott élő olasz állampolgárt – egyben a Donbassz oldalán harcoló önkéntest – nem sikerült elrabolniuk.

Ezek az akciók (plusz Vlagyimir Cemah nyugalmazott katonatiszt tavalyi elrablása) viszont mutatja: kitűnő az együttműködés a nyugati titkosszolgálatok, illetve ukrán partnerük között. Ezzel számot kell vetni abban a helyzetben, amikor Nyugaton sokan szabadulnának már Orbán Viktortól és kormányától, míg Ukrajna számára gyakorlatilag a 2. sz. ellenséggé lettünk. Ha a jelenlegi magyar kormány megdöntése napirendre kerülne (akár erőszakkal is), abban Ukrajnára fontos szerep vár majd.

Csikós Sándor

Ez is érdekelheti:

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Vicces hely az Unió?

Kövekkel támadtak migránsok magyar rendőrökre Kübekházánál

Covid-19 – Az elhallgatott magyar tudományos siker

Close