Erős felhatalmazást ad a nemzeti konzultáció

Ismét nemzeti konzultációt hirdetett a kormány, ezúttal a brüsszeli energiaszankciókról. A lépéssel a kormány egy jól bevált receptet követ, hiszen az elmúlt években rendszerint kikérték az emberek véleményét válsághelyzetek idején. Ilyen volt az is, amikor a migrációs helyzetről nyilatkozhattak a magyarok, ez pedig erős felhatalmazást adott a kormánynak a magyar álláspont képviseletére Brüsszelben.

Tizenkettedik alkalommal indítanak nemzeti konzultációt a kormánypártok, hogy kikérjék a magyar emberek véleményét, most az Oroszország ellen hozott energiaszankciók ügyében.

Ismert: szeptember 22-én, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője közölte, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az energetikai szankciókról.
Ezután a kormány döntött arról, hogy támogatják a konzultációt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth rádiónak adott interjúban leszögezte:

Brüsszel hazudott az embereknek a szankciókról.

Emellett a kormányfő megjegyezte, hogy minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre, bizonyos helyzetekben pedig az a legjobb, ha az emberek bevonhatók a döntéshozatalba, ennek pedig a jogilag legrugalmasabb formája a nemzeti konzultáció. Azóta napvilágot látott, hogy összesen hét kérdés lesz, és biztosan várható egy gázszankciókra vonatkozó rész. Kiderült az is, hogy a kormány a brüsszeli szankciós politika turizmust érintő hatásairól is kikéri az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Mindezek mellett a kérdőívekben a nukleáris energiát érintő szankciókról is várják a magyarok véleményét, mivel az Európai Parlament, több tagállam és egyes hazai baloldali pártok a nukleáris energiát is bevonnák a szankciók körébe.

Nem új keletű, hogy a kormány egy válsághelyzetkor az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor az 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

Ez az erős felhatalmazás lehetővé tette, hogy Orbán Viktor és kormánya az EU-s nyomásgyakorlással szemben kitartson a magyar álláspont mellett, így sikerült elérni, hogy Brüsszel lemondjon a migránskvóta bevezetéséről.

Legutóbb tavaly nyáron volt nemzeti konzultáció, akkor gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium mellett a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók támogatták a kormány álláspontját. A tizedik nemzeti konzultáció 2021 februárjában volt és formabontónak számított, mivel a pandémia miatt teljesen online zajlott, és a járványt követő újraindításról szólt. A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, amely után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület.

Egy országjáráson mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai, amelynek során 1,6 millió ember véleményét ismerhették meg személyesen, telefonon vagy levelek útján.

Máté Patrik / Magyar Nemzet