A tiszaújvárosi üzemben történt robbanás háttere: Tóth Máté elemzése

Súlyos tragédia rázta meg ma délelőtt a MOL tiszaújvárosi petrolkémiai komplexumát: az Olefin-1 üzem újraindítása során bekövetkezett robbanásban és tűzesetben egy ember életét vesztette, és jelenleg kilenc súlyos sérültről tudni. Bár a hatóságok megerősítették, hogy mérgező gázok nem jutottak a légkörbe, az anyagi kár óriási.

Ahogy arról korábban a Nemzeti InternetFigyelő is beszámolt a MOL tiszaújvárosi üzemében történt halálos áldozatot is követelő robbanásról szóló hírben, a helyszínre hatalmas erőkkel vonultak ki a mentők és a tűzoltók. De mi okozhatta a katasztrófát egy ilyen extrém veszélyes üzemben, és milyen globális kockázatok leselkednek a hazai ipari létesítményekre az április 12-i választások óta még feszültebbé vált nemzetközi környezetben? Dr. Tóth Máté energiajogász és ipari szakértő azonnali, exkluzív elemzésében tiszta vizet önt a pohárba: tisztázza a tévhiteket, bemutatja a pirogáz-folyamatok veszélyeit, és nyomatékosan figyelmeztet a kritikus nemzeti infrastruktúrákat fenyegető katonai, terror- és kiberbiztonsági kockázatokra, amelyek mellett a hatóságok már nem mehetnek el szó nélkül.

Dr. Tóth Máté részletes szakmai bejegyzése:

TISZAÚJVÁROS: mi történt? Robbanás történt ma délelőtt a MOL tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, jelenleg kilenc súlyos sérültről tudunk. Mérgező gázok nem jutottak a légkörbe, így általános egészségügyi kockázat nincsen, az anyagi kár viszont jelentős. Mit lehet tudni a robbanásról? Elmondom.

1 Tiszaújvárosi finomító? Nem! Fontos tisztázni egy elterjedt félreértést: Tiszaújvárosban a MOL-csoportnak nem klasszikus üzemanyag-gyártó kőolaj-finomítója, hanem egy hatalmas petrolkémiai komplexuma van. Itt történt a robbanás és a tűzeset. Bár történelmileg létezett ott finomító (a Tiszai Kőolajipari Vállalat, amelyet eredetileg 3-6 millió tonna/év kapacitásra terveztek), a klasszikus kőolaj-feldolgozás és üzemanyaggyártás már hosszú ideje nem a tiszaújvárosi telephely fő profilja. Ezt a feladatot a MOL itthon a százhalombattai Dunai Finomítóban végzi.

Akrat mit csinálnak Tiszaújvárosban? A tiszaújvárosi bázis (korábban TVK) az ország és a régió egyik legjelentősebb vegyipari központja. A tiszaújvárosi komplexum fő profilja a kőolaj-finomítás során keletkező melléktermékek (főként a vegyipari benzin) tovább feldolgozása műanyag-alapanyagokká (polimerekké). Ez három dolgot jelent. Olefingyártás: a beszállított vegyipari benzinből és gázokból magas hőmérsékletű krakkolással (bontással) etilént és propilént állítanak elő. Polimergyártás: az etilént és propilént polimerizálják, így jön létre a polietilén és a polipropilén. Ezeket kis műanyag granulátumok formájában értékesítik a csomagolóipar, az autóipar, az építőipar és a fogyasztási cikkek gyártói számára. Félkész and speciális vegyianyagok: a 2024-ben átadott, hatalmas volumenű Poliol Komplexum révén a vállalat belépett a poliolok gyártásába is, erről én is sokat beszéltem a médiában. Ezek a poliuretán habok, így a matracok, autóülések, szigetelőanyagok nélkülözhetetlen alapanyagai.
Mi robbant fel? Az Olefin-1 üzem újraindítása során történt a robbanás, egyelőre ellentmondásosak a források, hogy egy pirogáz benzinvezeték vagy egy kompresszor robbant-e fel pontosan. Ami biztos, hogy a pirogáz folyamat eszközéről van szó, én belső forrásból konkrétan a pirogáz benzinvezeték repedése miatti robbanásról tudok. A pirogáz, más néven pirolízisgáz egy olyan összetett gázkeverék, amely szerves anyagok, így kőolajtermékek, biomassza, szén meg legújabban hulladék műanyagok oxigénmentes környezetben történő magas hőmérsékletű hőbontása vagyis pirolízise vagy krakkolása során keletkezik. A tiszaújvárosi MOL Petrolkémia kontextusában a pirogáz a vegyipari benzin és gázok krakkolásának az egyik legfontosabb közvetlen terméke.
Történt már ilyen? Ugyanitt, a tiszaújvárosi Olefin-1 üzemben egy csőtörés miatti technológiai meghibásodás következtében 2003-ban már volt egy hatalmas tűzeset a frakcionáló tornyoknál. Itt személyi sérülés nem történt, de az egységet hónapokra le kellett állítani. Még két balesetről tudok az üzem területéről 2003-at követően. A világban a legsúlyosabb olefin üzemi katasztrófák a 2016-os BASF (Ludwigshafen, Németország), a 2001-es Total / AZF (Toulouse, Franciaország) and a 2016-os ExxonMobil (Baton Rouge, USA).
Miért extrém veszélyes egy olefin üzem? A pirogázzal és olefin-frakcionálással foglalkozó üzemekben a kockázatot három fő tényező adja. Az egyik az úgynevezett gázfelhő-robbanás (VCE – Vapor Cloud Explosion): ha a csővezetékekből etilén vagy propilén szivárog ki, az a levegővel keveredve láthatatlan, robbanóképes elegyet alkot. Ha ez gyújtóforrást talál, nemcsak ég, hanem detonál. A másik a szélsőséges hőmérséklet: a krakkolás 850C felett zajlik, míg a gázok szétválasztása mélyhűtött, mínusz fokos állapotban, magas nyomáson. E két véglet kezelése óriási anyagfáradási kockázatot jelent. A harmadik a karbantartási hibák gyakorisága, hiszen statisztikák szerint a komoly balesetek több mint 70%-a nem a normál működés, hanem a javítási, tisztítási vagy újraindítási munkálatok során történő emberi vagy szerelési hiba miatt következik be. A legvalószínűbb, hogy most is ilyen történt.
Terrorveszély Az olefin üzemek és a kőolaj-finomítók a nemzetközi jogban a Kritikus Nemzeti Infrastruktúra (CNI) kategóriájába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a terrorveszély és a szabotázs kockázata esetükben folyamatosan és kiemelten jelen van. Bár a fizikai támadások esélyét a védelem miatt alacsonynak tartják, ezek a valóságban nagyon sérülékeny üzemek. A fenyegetettség a fizikai szabotázs és dróntámadások irányából extrém magas. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy az olajfinomítók és petrolkémiai üzemek a modern hadviselés elsődleges célpontjai. Egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a kibertámadások is, a finomítók és olefin üzemek működését a SCADA és ICS ipari vezérlőrendszerek ellen. Bár egyelőre nem tudunk Tiszaújvárosból terrorista gyanúról, Európában több olyan eset is történt, amely kimeríti a terrorizmus fogalmát, az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásán kívül is. 2015-ben a dél-franciaországi Berre-l’Étang petrolkémiai üzemében két tározónál is dzsihadiata robbanások történtek. Az USA-ban a Colonial Pipeline leállítása is idesorolható ott kibertámadás történt. 2022 elején európai olajfinomítók és logisztikai központok tucatjait ért nagyszabású kibertámadás. 2025 októberében szinte egy időben rázta meg robbanás a romániai Petrotel-Lukoil finomítót Ploieștiben és a magyarországi MOL Dunai Finomítót Százhalombattán, ezeket balesetnek sorolták be, de nagyon bizonytalan tényállás alapján. Szóval itt lenne az ideje a kiemelt műszaki, katonai és kiberbiztonsági védelemnek a kiemelt hazai iparlétesítményeknél, így Tiszaújvárosban is. Amint lesz további információm, meg fogom osztani Önökkel.”

A szakértő elemzése világosan rámutat arra, hogy a technológiai veszélyek mellett a geopolitikai és hibrid fenyegetések korában a stratégiai fontosságú ipari létesítményeink védelme nemzetbiztonsági prioritás kell, hogy legyen.

Szerző: Szabó Katalin

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Tóth Máté / Fotó forrása VDTA Blog

#Tiszaújváros #MOL #üzem #robbanás #TóthMáté #petrolkémia #kritikusinfrastruktúra #nemzetbiztonság #NIF