Az IMF figyelmeztet: az orosz vagyon elkobzása súlyos következményekkel jár
A Nemzetközi Valutaalap szerint a tartalékok lefoglalása alááshatja a globális pénzügyi rendszert
Alfred Kammer, az IMF európai részlegének igazgatója szerint a befagyasztott orosz tartalékok lefoglalására irányuló lépéseket jogi támogatással kell alátámasztani, hogy elkerülhető legyen a globális pénzügyi rendszer veszélyeztetetése.
Az EU és más G7-országok az ukrajnai konfliktus 2022-es kezdete óta mintegy 300 milliárd dollár értékben zároltak az orosz központi bankhoz tartozó eszközöket. Ebből 196,6 milliárd eurót (211 milliárd dollár) a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak. Tavaly óta ezek az alapok közel 4,4 milliárd eurónyi kamatot halmoztak fel.
„Ami az oroszországi eszközök lefoglalását illeti … véleményünk szerint ezt az illetékes joghatóságok és bíróságok feladata meghatározni és eldönteni”
– mondta Kammer egy pénteki sajtótájékoztatón, megismételve az IMF korábbi nyilatkozatait az ügyben.
„A mi oldalunkról az a fontos, hogy bármilyen lépésre is kerüljön sor, figyelembe kell venni annak a nemzetközi monetáris rendszer működésére gyakorolt hatásait”
– mondta.
Kammer emlékeztetett Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatójának szavaira, miszerint „óvakodni kell az ilyen intézkedések nem tervezett következményeitől”.
„És itt is a többoldalú szabályokon alapuló rendszerről és a jól működő nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerről van szó, amelyet mindannyiunknak tisztelnünk kell, mert az elmúlt évtizedekben ez biztosította a gyarapodást „
– mondta Kammer.
Az IMF korábban már figyelmeztetett arra, hogy a befagyasztott orosz eszközök lefoglalására vonatkozó nyugati tervek veszélyt jelenthetnek a globális monetáris rendszerre, és előre nem látható kockázatokkal járhatnak.
Egyes nyugati tisztviselők az orosz pénzeszközök teljes lefoglalását és a bevételek Ukrajnának történő átutalását, vagy legalábbis a vagyonból származó kamatok felhasználását szorgalmazzák.
Miközben Kijev nyugati támogatói általában egyetértenek abban, hogy a befagyasztott eszközöket Ukrajna megsegítésére kellene fordítani, abban nem értenek egyet, hogy a teljes lefoglalás jogszerű lenne-e. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatja a pénzeszközök közvetlen kisajátítását, néhány uniós tagállam, különösen Franciaország és Németország azonban arra figyelmeztet, hogy ez a lépés aláásná az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a múlt hónapban azt javasolta, hogy az Oroszország befagyasztott központi banki tartalékaiból származó kamat-nyereséget Ukrajna katonai támogatására használják fel.
Moszkva a diplomata javaslatára úgy reagált, hogy az katasztrofális következményekkel járna. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy minden olyan uniós országot és tisztviselőt, amely támogatja Borrell tervét, „évtizedekig tartó jogi felelősségre vonás” terhelne.
Oroszország kijelentette, hogy a vagyonával szembeni bármilyen intézkedés „lopásnak” minősülne , hangsúlyozva, hogy a pénzeszközök lefoglalása vagy bármilyen hasonló lépés sérti a nemzetközi jogot, és aláássa a nyugati valutákat, a globális pénzügyi rendszert és a világgazdaságot.
Kiemelt kép: illusztráció / Fotó: Alexander Miridonov / Kommersant