Trump megígérte, szabadon engedi a Capitoliumi zavargás miatt elítélteket

A republikánus jelölt „túszoknak” nevezte bebörtönzött támogatóit

Donald Trump volt amerikai elnök kijelentette, hogy a Capitol Hillen történt zavargás miatt „jogtalanul bebörtönzöttek” szabadon bocsátása lesz az egyik „első cselekedete”, amikor visszatér a Fehér Házba. Közel 1400 Trumpot támogató személyt tartóztattak le és emeltek vádat ellenük a január 6-i tömegrendezvényen történtek miatt.

Az Truth Social közösségi platformján hétfőn közzétett bejegyzésében Trump így fogalmazott:

„Az első cselekedeteim a következő elnökként a következők lesznek: lezárni a határt, FÚRÁS, BABY, FÚRÁS, és kiszabadítani a január 6-i túszokat, akiket jogtalanul börtönöztek be!”.

2021. január 6-án Trump támogatóinak egy jelentős csoportja az amerikai Capitolium elé vonult, hogy megakadályozza, hogy a törvényhozók hitelesítsék Joe Biden szerintük csalással aratott győzelmét az előző novemberi elnökválasztáson. A tüntetés gyorsan zavargássá fajult, bár az amerikai Capitolium rendőrsége órákon belül helyreállította a rendet.

Biden és demokrata szövetségesei „lázadásnak” bélyegezték a rendbontást, az amerikai igazságügyi minisztérium pedig példátlan hajtóvadászatot indított a résztvevők felkutatására és letartóztatására. A múlt hétig 1358 ember ellen emeltek vádat a zavargással kapcsolatban, többségük ellen szabálysértés elkövetése miatt. Ugyanakkor 127 embert fegyverhasználat vagy rendőrök megsebesítése miatt vádoltak meg, és még azok is hosszú börtönbüntetést kaptak, akiket nem erőszakos bűncselekmények miatt ítéltek el.

Közben Trump szövetségi vádakkal néz szembe a zavargások állítólagos szítása miatt. Jack Smith kormányzati ügyész szerint a volt elnök azzal szította a zavargásokat és követett el összeesküvést az Egyesült Államok ellen, hogy azt mondta támogatóinak, hogy „pokolian harcoljanak” Biden győzelmének kongresszusi hitelesítése ellen. Trump ügyvédei szerint az akkori elnöknek jogában állt ilyen beszédet tartani, amelynek során ugyanakkor arra is buzdította híveit, hogy „békésen és hazafiasan” tiltakozzanak.

Egy washingtoni fellebbviteli bíróságnak még döntenie kell arról, hogy az elnöki mentelmi jog megvédi-e Trumpot a beszéd miatt indított büntetőeljárástól.

Trump a lázadókat „politikai foglyoknak” nevezte, és felvetette, hogy újraválasztása esetén kegyelmet adna egyeseknek. „Hajlok arra, hogy sokuknak kegyelmet adjak” – mondta a CNN egyik tavalyi nyilvános rendezvényén. „Nem tudom ezt megígérni mindegyiküknek, mert néhányuknál valószínűleg elszabadultak az indulatok” – tette hozzá.

Mivel utolsó megmaradt riválisa, Nikki Haley a múlt héten visszalépett az előválasztástól és Trump és megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges delegáltakat, már biztos, hogy ő lesz a Republikánus Párt jelöltje, aki megmérkőzik Bidennel az idei novemberi elnökválasztáson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Trump két és kilenc pont közötti különbséggel vezet a hivatalban lévő demokrata párti elnökkel szemben.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt képen: Donald Trump Georgiában, 2024. március 9-én © AP / Mike Stewart

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!