Magyarországon a világ szeme a nyugati sajtó szerint
A magyar parlament kedden elutasította azt a javaslatot, hogy szavazzanak Svédország NATO-csatlakozási kérelméről.
A svéd NATO-csatlakozás körüli feszültségek újult erőre kaptak, miután Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a török parlamentnek egy, a NATO-csatlakozás jóváhagyására vonatkozó jegyzőkönyvet, amely egy lépéssel közelebb vitte az északi országot a katonai szövetségi rendszerhez való csatlakozáshoz. Erdogan lépése után a nemzetközi figyelem újra Magyarországra terelődött.
Ahhoz ugyanis hogy Svédország is csatlakozhasson, mind a 31 szövetséges ország támogatása szükséges. Ezért is ért sokakat hidegzuhanyként a magyar parlament keddi döntése, amely ismét elutasította, hogy szavazzanak a svédek csatlakozási kérelméről. Az Apnews nevű amerikai hírügynökség szerint a késleltetés háttérében többek között az állhat, hogy a Fidesz szerint a
svéd politikusok »égbekiáltó hazugságokat« terjesztenek a magyar demokrácia állapotáról.
A magyar álláspont régóta világos
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkból, az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülése előtt azt mondta, hogy a török parlament ratifikációs folyamata „nem változtat semmin”, és a magyar törvényhozók „szuverén döntést fognak hozni ebben a kérdésben”.
A múlt hónapban Orbán is megerősítette, hogy Magyarország „nem siet” Svédország csatlakozásának ratifikálásával, a lap kérdésére egy magas rangú fideszes törvényhozó azt mondta, hogy „kevés esélyt” lát arra, hogy a parlament idén szavazzon az ügyről.
A svéd pályázatot a DK-s országgyűlési képviselő, Vadai Ágnes próbálta napirendre tűzni.
A képviselő a lap segítségére sietett, és elmondta, hogy Magyarország és Svédország folyamatos párbeszédet folytat egymással. „Azt hiszem, hogy a két ország ratifikálni fogja, ha nem is egyszerre, de nagyon közel egymáshoz” – tette hozzá Vadai.
Mandiner
Mementó 2006 emlékmű
Miért is sietne, Svédország már többször is igaztalanságokat terjesztett, s nem is változott