Jó, ha nem feledjük! - Ezért nem tekinthető agresszornak Oroszország

Ukrajna: katonai áttörés helyett kijevi hatalmi bonyodalmak

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Kijev, Moszkva, Berlin, Rijád, 2022. július 18. hétfő (MB)

Meghiúsulni látszanak az ukrán hadvezetés amerikai sorozatlövő rakétákhoz fűzött reményei, mert az oroszok sorra megsemmisítik állásaikat. Zelenszkij elnök bűnbakot keres, hogy elhárítsa magáról a felelősséget. Hazaárulás vádjával letartóztattatta az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetőjét és a főügyészt – tájékoztatott hétfői jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.

Ukrán részről a múlt héten még vérmes reményeket fűztek az amerikai HIMARS és Harpoon rakétákhoz, tűz alá vették Donbász több városát és települését, hogy visszafoglalják őket, de Sojgu orosz védelmi miniszter parancsára precíziós orosz rakétákkal nem csak az ukrán tüzérségi állások jelentős részét, hanem még utánpótlási pontjaikat, és egy tengeri célpontok ellen bevethető odesszai Harpoon rakétaraktárt is kilőttek. Egyidejűleg az orosz légierő megsemmisítette az ukrán fegyveres erők Szeverszkben működő 115. gépesített zászlóalját.

A kialakult helyzetben Volodimir Zelenszkij elnök hazaárulás vádjával leváltotta tisztségéből Ivan Bakanovot, az SBU főnökét, és Irina Venediktova legfőbb ügyészt. Mindkettőt több rendbeli hazaárulással vádolják.

A Nyugat kezdi ugyan felfogni, Ukrajnában annak dacára sem győzhet, hogy fegyverrel tömi tele a kijevi rezsimet, mégsem mond le arról, hogy ukrán katonák és civilek élete árán védje a „szabad világot”. Jellegzetesnek tartják Olaf Scholtz német kancellár Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitungban megjelent írását, melyben arra biztatja Kijevet, hogy ne engedjen az orosz békefeltételeknek, és csak olyan békeszerződést kössön, amelyet az ukránok is elfogadnak. Az Európai Unió nem vonná vissza szankcióit Oroszországgal szemben, ha a béke megállapodás az oroszok diktálta feltételek alapján születne meg. „Mindaddig gazdasági, humanitárius, pénzügyi és fegyveres támogatásban részesítjük Ukrajnát, ameddig szüksége lesz rá. Ugyanakkor garantáljuk, hogy a NATO nem lesz hadviselő fél” – írta Scholtz.

Az egypólusú világrend fenntartását az ukrajnai katonai helyzet kedvezőtlen alakulásán kívül az Egyesült Államok eddigi szövetségi rendszerének bomladozása is megnehezíti. Kudarcot vallott Joe Biden amerikai elnök kísérlete, hogy szövetséget hozzon tető alá az arab államokkal, regionális biztonsági tengelyt teremtsen köztük és Izrael között, az olajtermelés és árképzés tekintetében pedig szembefordítsa őket Oroszországgal. Biden és az arab vezetők rijádi csúcsértekezletén egyetlen arab ország sem akadt, amely csatlakozott volna az amerikai szankciókhoz Oroszország ellen, vagy elfogadta volna azt az amerikai indítványt, hogy kívülről szabják meg az orosz kőolaj árát (ársapka), és a jövőben csak annyit fizessenek érte, amennyit ők akarnak. Az arabok nem csak azért mutattak diplomatikus fityiszt Bidennek, mert nem kívánják veszélyeztetni Oroszországgal kialakult gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatukat Amerika kedvéért, hanem azért is, mert tisztában vannak azzal, hogy az „ársapka” az ő olajukat is érintené, s többé nem ők, hanem a Nyugat szabná meg az olaj árát.

A Nyugatot sújtó energiaválság nem csitul. A Freeport LNG üzemben június 8-án történt robbanás miatt leállt, és várhatóan az év végéig szünetelni fog a texasi cseppfolyós gáztermelés. Ennek következtében a Nyugat-Európába irányuló cseppfolyós gáz exportja júliusban 150 ezer tonnával csökken. A calcosieui új LNG gyár csak részben tudja pótolni a kieső mennyiséget. Vagyis az EU gázellátása nem csak Kelet felől került veszélybe a szankciók miatt, hanem az óceánon túlról is, ahonnan pótlást ígértek.

Az Északi Ármalat-1 vezeték Siemens szivattyúja, az EU szankcióinak megszegése árán ugyan visszaérkezett Kanadából, miután elvégezték rajta a karbantartási munkálatokat, és július 24-re Finnországon keresztül vasúton Oroszországba szállítják, de augusztus előtt aligha várható, hogy újból orosz gáz áramlana Németországba. „A német gáztárolók nincsenek eléggé tele ahhoz, hogy orosz gázellátás nélkül átvészeljék a telet” – tudatta Klaus Müller, a villamosenergia- és gázszabályozó hivatal vezetője a Bild am Sonntaggal.

Úgy tudják, az Európai Bizottság szükségintézkedés bevezetését tervezi az energiaellátási válsághelyzetben. Ennek részeként egymás kisegítésére köteleznék a tagállamokat. Mindenekelőtt köteleznék a fölösleggel rendelkező országokat, köztük Magyarországot energiatartalékaik meghatározott részének átadására azoknak az uniós országoknak, amelyek hiányt szenvednek. Nem világos, hogy egymás állampolgárainak humanitárius megsegítésén kívül hogyan képzelik el egymás iparának és mezőgazdaságának kisegítését.

Megfigyelők szerint a magyar kormány ennek az áttekinthetetlen helyzetnek vághatott elébe azzal a hétpontos válságtervvel, amelynek 3. pontja úgy szól, hogy Kiviteli tilalmat rendelünk el az energiahordozókra és a tűzifára. Nem tartják kizártnak, hogy a Brüsszelben megrökönyödéssel fogadott magyar lépés hátterében a tervezett uniós szükségintézkedés megelőzése állhatott.+++

Kiadta: Magyar Békekör
https://vk.com/public213869489
https://bekekor.wordpress.com/
https://hu-hu.facebook.com/bekekor/

Kiemelt képen a hazaárulással vádolt Ivan Bakanov, az SBU főnöke

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás