Ukrajna az Európai Unió segítségét kéri az orosz határon épülő „Fal” befejezéséhez

A hivatalos Kijev nem zárja ki a nyugati partnerek széleskörű bevonását az ukrán-orosz határ teljes szakaszán felhúzandó védelmi létesítmények megépítését célzó munkálatok véghezvitelébe.

Mint Szergej Dejneko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat (GPSZU) vezetője kijelentette, az irányítása alatt álló szervezet rendelkezik mindazon technikai eszközökkel, amelyek az ezzel összefüggő erődítési munkálatok elvégzéséhez szükségesek. Ám a jelenlegi vezetés lehetőségeit még az is meghaladja, hogy kiutalják az ehhez szükséges építőanyagokhoz a pénzt. A térségben erősödő feszültség közepette egyedüli megoldásként az kínálkozik, ha erre az Európai Uniótól kaphatnának célirányú segítséget.

Ugyanakkor úgy tűnik, a Nyugat nem kapkodja el, hogy egy ilyen támogatást nyújtson. A kialakult helyzetnek a FAN (Szövetségi Hírügynökség) tudósítója járt utána.

A napokban egy kijevi speciális bizottság ellenőrizte a „Fal” projekt keretében folyó munkálatok állását. A vizsgálat azt mutatta, hogy teljes kudarcot vallott az Ukrajna és Oroszország közötti határ teljes hosszában kialakítandó védelmi létesítmények megépítésének nagyszabású terve. A szakértői beszámoló szerint a határ mentén 2000 kilométernyi hosszúságban elterülő területek közül mindössze valamivel több, mint 12 kilométernyi területet sikerült csak megerősíteni. Miközben az építkezések kezdete (2014) óta Kijev összesen mintegy kétmilliárd hrivnyát (nagyjából ötmilliárd rubelt) költött a projekt megvalósítására.

„Még legalább 4,5 milliárdra lenne szükségünk” – jegyezte meg Dejneko.

És mindjárt hozzátette, hogy, úgymond, a határőrök saját erejükből is ki tudják ásni a tankok ellen szükséges védőárkokat, egyik-másik helyen maguktól is képesek fölállítani a betonakadályokat, egy sor térséget köré pedig „egyszerűen szögesdrótot húznak”. Ám pont itt van a probléma: az állami költségvetésben meglévő katasztrofális lyukak miatt (1) az ukrán kormány, jelen pillanatban egyetlen kopejkát nem tud adni a „Fal” projektre.

Ennek kapcsán Gyenyisz Smigal, az ország miniszterelnöke – belátva, hogy a határőrök mégsem áshatnak kézzel védőárkokat – megígérte: megvizsgálja annak a kérdését, hogy az ország „stratégiai partnereihez” forduljon segítségért.

 „Körültekintéssel fontolóra veszünk egy ilyen lehetőséget” – összegezte Smigal.

Az elképzelések szerint Kijev mindenekelőtt – általában a Nyugattól, egyebek mellett pedig az Európai Uniótól –10 millió dollárt fog kérni üzemanyagokra és építőanyagokra. Azután pedig ajánlatot tesznek „a stratégiai partnereknek”, hogy az ukrán-orosz határ egy sor szakaszának technikai ellátottsága céljából osszák meg Ukrajnával nagy pontosságú műszaki berendezéseiket.

A tárca szakbizottságának közlemény szerint „a megerősített pontoknak, illetve a határőr egységeknek szükségük lesz hőkamerákra, éjjellátó készülékekre, pilóta nélküli repülőgépekre (2) és nagy teljesítményű megfigyelő kamerákra”.

Arról egyelőre nincs hír, hogy pontosan milyen nyugati szervezeteket igyekeznek majd aktívan bevonni az ukrán „Fal” projekt finanszírozásába. A szkeptikusok úgy vélik, hogy erre nem egyhamar kerül sor. A helyzet ugyanis az, hogy az annak idején „Európai Védőároknak” elnevezett határvédelmi létesítmények megépítéséhez számos, nagy visszhangot kiváltó korrupciós botrány fűződik.

 „Ez az egész projekt nem más, mint egy négymilliárd hrivnyába kerülő nagy gödör”  – jegyezte meg annak idején Jelena Szotnyik, aki ma a Legfelsőbb Rada (a parlament) jogharmonizációs bizottságának a titkára.

Szotnyik kétségét fejezte ki az iránt, hogy Európa és az Egyesült Államok készek lesznek-e pénzt beruházni egy ilyen „gödörbe”. És ez a kételkedés nem alaptalan. Korábban az európai uniós szervezetek már bejelentették: részletes elszámolást fognak megkövetelni Ukrajnától, hogy Kijev mire költötte a Brüsszel által az ukrán hadsereg szükségleteinek fedezésére, illetve az ukrán népgazdaság fejlesztésére juttatott anyagi segélyösszegeket.

Mint Alexander Mitz európai elemző a Szövetségi Hírügynökségnek adott kommentárjában elmondta: „Az ukrán vezetésnek ezzel kapcsolatban be kell mutatnia a leggondosabban összeállított könyvelési dokumentumokat. Bármilyen újabb szerződés megkötéséről csak ennek megtörténte után lehet majd beszélni.”

Mind e közben Dejneko kifejezte reményét „a határok kérdésében az Európai Unióval folytatandó gyümölcsöző együttműködésre”

 „Hiszen mi nemcsak önmagunkat, de Európát is védjük – szólt patetikusan Dejneko. – „Mi az Oroszországot és az Európai Uniót elválasztó határvonalon állunk!”

Leonyid Androszov

Megjegyzések:

(1)  A 2021-es évben Ukrajnának 11 milliárd dollárt kell kifizetnie adósságszolgálatként.

(2)  Törökország és Ukrajna most állapodott meg a „Bayraktar”  nevű – a karabahi háborúban bevált – pilótanélküli robotrepülőgép közös gyártásáról. Az ezeket gyártó üzemeket török beruházásként építik meg ukrán területen. Ukrajna addig is már vásárolt néhányat. E robotrepülőkkel már több sikeres támadást hajtott végre a néphadseregek állásai, illetve a polgári lakosság ellen. Halálos áldozatai is voltak.

NewsFront

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Szivárvány
Itt van Gyurcsányék nagy bejelentése: Hazafias kormányt szeretnénk 📺

Egy éve kezdődött a koronavírus-járvány

Matteo Salvini: Ha a kormány nem képes kormányozni, álljon félre!

Close