Újabb pótolhatatlan veszteség érte a magyar nemzetet és a sportvilágot: életének 78. évében elhunyt Fazekas László, a kilencvenkétszeres válogatott labdarúgó, az Újpesti Dózsa hétszeres gólkirálya és kilencszeres bajnoka. Személyében nemcsak egy zseniális csatárt, hanem a magyar futball aranykorának egyik utolsó, méltóságteljes képviselőjét veszítettük el. Emléke a zöld gyepen elért sikerei mellett örökké élni fog a szurkolók szívében, akik generációkon át csodálták elegáns játékát és hazaszeretetét.
Mély fájdalommal értesült a közvélemény, hogy Fazekas László, a magyar labdarúgás egyik legfényesebb csillaga örökre lehunyta szemét. A hírt a Magyar Labdarúgó Szövetség is megerősítette. Fazekas, akit a szurkolók csak „Kapának” szólítottak, az Újpesti Dózsa legendás lila-fehér szerelésében vált világhírűvé, és a nemzeti tizenegyben is kitörölhetetlen nyomot hagyott.
Az újpesti sikerkovács
Fazekas László pályafutása összeforrt az Újpest legfényesebb korszakával. Tagja volt annak a félelmetes támadósornak, amely rettegésben tartotta Európát. Kilenc magyar bajnoki címet nyert a csapattal, és háromszor hódította el a Magyar Kupát. Egyéni kvalitásait bizonyítja, hogy három alkalommal is ő lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1980-ban pedig az európai Ezüstcipőt is kiérdemelte.
A címeres mez büszke viselője
A válogatottban 92 alkalommal szerepelt, amivel sokáig a csúcstartók közé tartozott. Részt vett az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is. Utóbbin, Salvador ellen két felejthetetlen gólt szerzett a 10–1-es történelmi győzelem alkalmával. Tagja volt az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmet nyert együttesnek is, bár a döntőben sérülés miatt nem léphetett pályára, az érme és a teljesítménye a nemzet büszkesége maradt.
Példakép az utókornak
Fazekas László nemcsak a góljaival, hanem sportszerűségével és a sportág iránti alázatával is példát mutatott. Pályafutása befejezése után Belgiumban telepedett le, de szívében mindvégig magyar maradt, és figyelemmel kísérte a hazai labdarúgás sorsát.
Távozása hatalmas űr, de az a szellem, amit a pályán képviselt – a küzdeni tudás és a nemzet szolgálata –, örök mementó marad minden magyar számára.
