Szép új világ 1984-ben 451 fokban – Három film, három könyv és három látnokíró a XXI. századról

Selejtezem, katalogizálom a DVD gyűjteményemet. Olyan három film akadt a kezembe, melyeket azonnal meg kellett néznem, feleleveníteni az emlékeket. Három film, három könyv és három látnokíró a XXI. századról.

Az első az „1984” című. Megállapítottam, hogy talán fontosabb mű, mint anno. Emlékszem 1984-ben mind az ellenzék és mind az akkori hatalom igen erősen magyarázta Orwell művét. Emlékezetemben él Hajdú János (belügyes, besúgó, tartótiszt főszerkesztő, riporter) cikke az Élet és Irodalom hetilapban (talán nem tévedek), ahol azt taglalta, hogy végeredményben Orwell 1984 könyve az akkori Angliáról és a nyugati világról szól. Habár a könyv 1949-ben jelent meg, de semmi köze az akkori szocializmushoz, ahogy igyekeznek belemagyarázni.

Nos. Elolvasva a könyvet és megnézve újfent a filmet, bizony meg kell követnem Hajdú Jánost. Sőt egyenesen jövőbelátónak kell tartani. A történet totális diktatúrája nagyon ismerős… mintha manapság játszódna.

Hirdetés

A következő DVD Huxley „Szép új világa”-a. A film és a könyv az ember léte, gondolat és lelkivilágának drámája egy végletekig technicizált, merev és előírásokkal, tabukkal teli világban. A könyv 1932-ben jelent meg és mintha ma lenne…..

Egy javított, eltagadott múlt, egy képzeletbeli jelen. Mintha ma lenne… elég csak az amerikai, az uniós életet – ja és a magyar ellenzéket – szemügyre venni és meghallgatni.

Ízelítőül és egyben bizonyíték az 1998-ban készült filmes változatból:

Iskolásokat visznek, látogatóba az un. embergyárba, ahol végtelen sorban lévő készülékekben fejlődnek az embriók az anyaméh helyett. A tanárnő azt magyarázza, hogy régen a nők és a férfiak maguk párosították össze a dns-t. Ez nagyon veszélyes volt, mert senki nem tudta, hogy milyen lesz az új ember. A gyerek meg a szülőkhöz voltak kötve, mint egy tárgy, semmi szabadságuk nem volt. Ezt a rabvilágot családnak hívták. De eljött a szabadság, mindenki tökéletesen illeszkedik a társadalomba. Régen úgy születtek és éltek az emberek, mint az állatok. Ha összeházasodtak, akkor csak egymással szeretkeztek és ebből születtek a gyerekek.

Ennél a pontnál az egyik 10 éves forma diák megkérdezi, hogy „Úgy érti a tanárnő, hogy anyák és apák voltak?”

A tanárnő emelt hangon mondja: ” Légy szíves ne beszélj ilyen csúnyán! „

Hopp! Áthallás vagy valami más. Hogy is van? Mintha manapság már egyes országokban betiltották volna az „anya” és az „apa” elnevezéseket. És a genderelmélet ostoba filozófiája….

A harmadik film Bradbury (amúgy Huxley barátja volt) „Fahrenheit 451” kisregényéből készült. Ez a mű 1953-ban jelent meg. Fahreinheit 451 a papír gyulladáspontja, azaz azon hőfok, ahol a könyv elég. A történet szerinti világban a hatalom a neki nem tetsző könyveket betiltja és a birtoklását is szigorúan, halállal bünteti az elrejtett könyveket meg elégeti a tűzőrség. Természetesen a bűnös otthonával és olykor a bűnös elégetésével együtt.

Hogy is van ez? Mintha mostanság cenzúráznának és tiltanának be irodalmi műveket, filmeket. Igaz egyelőre még senkit nem végeznek ki a birtoklásuk miatt, de hát majd csak fejlődik ez a világ.

Amit egyáltalán nem értek, hogy ezek a filmek miért nem láthatóak mostanában. Pl. az 1998-as „Szép új világ”-nak még magyarországi forgalmazásáról sem tudok. Pedig szerintem nem ártana nagyon sokszor bemutatni ezeket a filmeket, hogy tudatosuljon bennünk az, hogy ilyen világépítést várhatjuk adott esetben nálunk is, ha az egyesült ellenzék kerülne hatalomra 2022-ben. Na, az lenne a vég kezdete.

Remélem, hogy más fontosabb embernek is eszébe jut ez a három film az elkövetkező egy év alatt.

Havrilla István

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Vári Fábián László kárpátaljai Kossuth-díjas költő
Először csak a feleség megy a férj után, aztán a család is, végül kiürülnek a falvak – Interjú Vári Fábián László kárpátaljai Kossuth-díjas költővel

kossuth bankó
Kónya-Hamar Sándor: Még egyszer 1848. Március 15. igazi hátteréről

Székelyudvarhely
Trianon árnyéka sokadszorra vetül őshonos magyarságunkra Romániában!

Close