KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Stoffán György: Keresztény Magyarország – a népszámlálási adatok tükrében…

Úgy vetette rá magát a média a népszámlálás vallási adataira, mint hiénák a beteg nagyvadra. A „szakértők” pedig, megkezdték az adatok boncolgatását, az okok feltárását és ostobánál ostobább végkövetkeztetéseket vonnak le. A valóságtól azonban, olyan távol állnak ezek a politikai megfeleléskényszerből született elemzések, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől.

A vallási hovatartozás kérdését nem kellett volna feltenni e népszámláláskor, hiszen épp olyan balga és az EU által előírt kérdés volt, mint az, hogy van-e fürdőszobánk a lakásban. Ugyanis, az emberek ma nem szeretnek hitet tenni semmi mellett, nem bíznak senkiben és tisztában vannak azzal, hogy a bekért adatok nem a javukat szolgálják. Így, a vallási hovatartozás kérdésére sem adtak hiteles választ.

Ha pedig az adatok elkeserítő valósságát nézzük, akkor egy, a földkerekségre jellemző adathalmazt látunk. Ez pedig, azt jelenti, hogy nem a magyarokkal, a magyar kereszténységgel van baj, hanem a központi irányítással. Hiszen, nem az emberek, nem a társadalom hagyta el az egyházakat, hanem az egyházak hagyták cserben a keresztény társadalmat, s tették ezt központi utasításra akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a keresztény tanításokra, a hitre, az Isten iránti elkötelezettség és bizalom erősítésére. Egyes egyházi vezetők, papok, vakon követték a központi parancsot, bezárták a templomokat, nyilvános cirkuszt rendeztek – gondolom jó pénzért – az oltások felvételének reklámozására, s elmaradt a kereszténység legnagyobb ünnepének közös öröme is, amikor a covidra hivatkozva a Húsvét is csak egy ünnepi TV-műsor lehetett, innen-onnan közvetítve az istentiszteletet, a feltámadási liturgiát.

A bezárt keresztény templomok és a katolikusok esetében a kiszáradt szenteltvíztartók tehát, nem erősítették az intézményrendszer iránti elkötelezettséget. A hitetlenséget megvillantó egyházi intézményrendszerekben való bizalom teljesen megrendült, és sokakban ellenszenvet, az egyházi intézmény elhagyásának szándékát generálta, Európa szerte.

A magyar keresztények tehát, nem a hitüket hagyták el, nem az Istenbe vetett bizalmuk rendült meg, hanem a magukra hagyottság fájdalma és a csalódottságból eredő fásultság terelte el őket a templomtól, a közösségtől, az egyházi intézményrendszertől. Ám, ez csak az egyik oka annak, hogy néhány év alatt miért csökkent felére a bevallottan keresztény társadalmi réteg létszáma.

A létszámcsökkenés másik oka a Vatikán, mint politikai szervezet. Ugyanis a II. Vatikáni Zsinat keserű gyümölcseit ma Bergoglio pápa úr által arathatja le a római egyház. Mi magyarok ebben is keressük krisztusi utat, s nem hajtjuk a fejünket a Sátán guillotine-ja alá – önszántunkból. Igaz, vannak főpapok, és papok, akik ész nélkül megteszik, de a fő irány még mindig a Szent László-i ellenkezés, a józan ész eddig érvényesülő győzelme, a kötelező fősodrat ellenében. A Magyar Katolikus Egyház addig maradhat az, ami, ameddig ez a Szent László-i akarat és bátorság él benne, vezetője által! Ám, Ő sem állhat minden püspök és plebános háta mögött…

Ez is érdekelheti:  A republikánusok szerint a visszalépett Bidennek le kell mondania (videó)

A harmadik ok az állami beavatkozás és a túlzó pénzügyi támogatások ténye. Zadravecz István ferences tábori püspököt azért utálta az akkori (1920-1945) püspöki kar, mert egyszerű ferencesként megfogalmazta a ma is aktuális gondolatot: Az egyház ne fogadjon el az államtól egy fillért sem! Tartsa el az egyházat a hívek közössége. Ha elfogadja az egyház az államtól a pénzt, akkor elfogadja a leköteleződést is. Zadravecz püspök, emiatt az elképzelése és ennek hangoztatása miatt, nem részesülhetett a Vatikán parancsa ellenére sem egyházi javadalmazásban! „Dögöljön éhen!” – mondta egy egyházi vezető, amikor az egri érsekkel tárgyalt Zadravecz pénzügyi ellátásáról. Ma e Zadravecz-i elgondolás ellentétét látjuk, amikor számolatlanul ömlik az állami támogatás a keresztény templomok felújítására, számos plébánia és parókia mondvacsinált szervezeteinek támogatására, s a papok, lelkészek úgy élnek ebből, mint a kiskirályok. A szerzetesrendek már csak hagyományból fogadják meg a szegénységet, de ma már nem szorulnak rá a koldulásra, mint néhány évtizede még nemes és szent elődeik. Így válik a gazdagság egyházává Krisztus szegénységének egyháza. Ingyen kapták, de drágán adják tovább… Nemrégiben, az egyik keresztény egyházközösség papja negyvenezer forintot kért egy keresztelésért… a másik pap ingyen kiszolgáltatta a szentséget! A hívek látják ezt a dőzsölést, ezt a hedonizmust, látják a méregdrága „zarándoklatokat”, amelyeken csak a tehetősebb egyháztagok vehetnek részt, így azok, akiknek nehezebb a sorsuk, inkább elmaradnak vagy olyan „keresztény” közösséget keresnek, ahol ezek a különbségek a laikusok számára nem láthatók.

Végül, meg kell említenünk azt a vatikáni politikát, amely önostorozással és a papok teljes lejáratásával igyekszik szimpatikussá tenni az amúgy is káoszba merülő központi irányítást. Bergoglio olyan tanításokat hirdet, amelyek ellenkeznek a hagyománnyal, a kétezer éves tanokkal, sok esetben pedig a Szentírás félremagyarázásával egészen megtévesztő, a világi politikához igazodó ostobaságok hangzanak el egy-egy Angelus homiliájában…

Ez is érdekelheti:  Elzárták előlünk az olajat, de áramot tőlünk akarnak az ukránok

Tehát, amikor osztjuk, szorozzuk a népszámlálás eredményét és statisztikáit, akkor mi, magyar keresztények még hálát adhatunk Istennek, hogy mind a protestáns, mind a katolikus intézményrendszer sokkal jobb állapotban van, mint bárhol másutt Európában. Azonban, ez a jelenlegi vezetők tisztánlátásából ered, hiszen egy-egy kivételtől eltekintve számukra is világos, hogy mit jelent, ha a magyarságot és a kereszténységet elválasztjuk egymástól. Jól látható, hogy a megszállt magyar területeken, kivált Erdélyben, milyen károkat okoz a jelenlegi, a vatikáni egyházpolitikát teljes mértékben és szemellenzősen kiszolgáló, a Márton Áron-i nemzetmentő politikával ellentétes, rossz egyházi vezetés, a hívek cserbenhagyása, az egyéni érdekek előtérbe helyezése, az elnemzetietlenítés. A nemzetmegtartás elsősorban a keresztény lelkészek és papok feladata, s ez a feladattömeg ma sokszorosára nőtt, hiszen a világ a Sátán kezébe került, Isten ellenes és végveszélybe sodorja az ingyen kapott pénz és a szabadosság mindazokat, akik hitükben langyosak, tetteikben, példamutatásukban ellenkeznek Jézus tanításával.

Nekünk, magyaroknak még van reményünk a megújulásra, ha a szegények egyházává, a krisztusi tanok követőivé válunk együtt, egységesen, papok, lelkészek és hívek, mert ma még a magyar keresztény híveknek vannak olyan vezetői – Rómával ellentétben –, akiket érdemes és kötelező is követni… megmaradásunk és hitünk megerősödése érdekében. Kár tehát szemellenzősen, a tényeket nem észrevéve boncolgatni a népszámlálási adatokat. Ehelyett, önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartani, kérve a Szentlélek hathatós támogatását azért, hogy ne vesszen el a magyar kereszténység.

Visita, quaesumus Domine, habitationem istam, et omnes insidas inamici ab ea longe repelle: Angeli tui sancti habitent in ea, qui nos in pace custodiant, et benedictio tua sit super nos semper. Per Christum Dominum nostrum. Amen!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük