Putyin bemutatta a tavaly márciusi, ukránok által is aláírt békemegállapodást az afrikai vezetőknek

Moszkva és Kijev a 2022. márciusi béketárgyalások során megállapodott Ukrajna semlegességének és biztonsági garanciáinak általános feltételeiről, de Kijev ezután hirtelen elállt a delegációja által már aláírt dokumentumokat – közölte szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin az afrikai vezetők egy csoportjával Szentpéterváron tartott találkozóján mutatta meg először azokat a dokumentumtervezeteket, amelyekről az orosz és az ukrán küldöttek több mint egy évvel ezelőtt Törökországban tárgyaltak.

Putyin szerint az Ukrajna állandó semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló szerződés című dokumentumot az ukrán küldöttség már aláírta.

A TERVEZET ELŐÍRJA, HOGY UKRAJNÁNAK AZ ALKOTMÁNYÁBAN RÖGZÍTENIE KELL AZ “ÁLLANDÓ SEMLEGESSÉGET”. A GARANCIAVÁLLALÓK KÖZÖTT OROSZORSZÁG, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, NAGY-BRITANNIA, KÍNA ÉS FRANCIAORSZÁG SZEREPEL.

A tervezethez csatolt, Putyin által is bemutatott függelék mind az orosz, mind az ukrán javaslatokat tartalmazza Ukrajna békeidőben állandó hadseregének méretére, valamint felszerelésére vonatkozóan. Moszkva azt javasolta, hogy a katonai állomány létszámát 85 ezer főben, a Nemzeti Gárda tagjainak számát pedig 15 ezer főben maximálják. Kijev eközben azt javasolta, hogy a fegyveres erők létszáma legfeljebb 250 000 fő legyen.

Moszkva azt javasolta, hogy Ukrajna 342 harckocsit, 1029 páncélozott járművet, 96 többszörös rakétavetőt, 50 harci repülőgépet és 52 “segédrepülőgépet” tarthasson fenn. Kijev eközben 800 harckocsit, 2400 páncélozott járművet, 600 többszörös rakétavetőt, 74 harci repülőgépet és 86 “segédrepülőgépet” támogatott.

A felek javaslatokat cseréltek többek között az ukrán aknavetők, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakétarendszerek korlátozásáról is.

A tárgyalások 2022 tavaszán gyakorlatilag megszakadtak, nem sokkal azután, hogy ukrán tisztviselők azzal vádolták az orosz csapatokat, hogy civileket öltek meg több Kijev környéki kisvárosban, Bucsában. A vádak napokkal azután hangzottak el, hogy az orosz katonák kivonultak az ukrán fővároson kívüli területekről, amit a Kreml akkor “jószolgálati gesztusnak” nevezett. Moszkva azóta többször is tagadta, hogy atrocitásokat követne el Ukrajnában.

Ez is érdekelheti: Jön a tartós kánikula! - mától harmadfokú hőségriasztás lép életbe

Szombaton Putyin azt mondta, hogy Ukrajna felelős a tárgyalások szabotálásáért. “Miután kivontuk csapatainkat Kijevből – ahogy azt megígértük – a kijevi hatóságok … a történelem szemétdombjára dobták kötelezettségvállalásaikat” – mondta. “Mindent elhagytak”.

“HOL VANNAK A GARANCIÁK ARRA, HOGY A JÖVŐBEN NEM LÉPNEK VISSZA A MEGÁLLAPODÁSOKTÓL?”. MONDTA PUTYIN. “MI AZONBAN MÉG ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT SEM TAGADTUK MEG SOHA A TÁRGYALÁSOK LEFOLYTATÁSÁT”.

Az afrikai küldöttség, amelynek tagja volt Dél-Afrika, Szenegál és Zambia elnöke, valamint Egyiptom miniszterelnöke, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel pénteken Kijevben folytatott találkozót követően érkezett Moszkvába. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök kilencpontos útitervet terjesztett elő az ellenségeskedések befejezésére, és mindkét felet a de-eszkalációra szólította fel.

Zelenszkij eközben megismételte Kijev álláspontját, miszerint a tárgyalások csak azután kezdődhetnek meg, hogy Moszkva feladja a Krímet, amely 2014-ben szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal, valamint négy másik régiót, amelyek 2022 szeptemberében népszavazások nyomán ugyanezt tették. Putyin szombaton azzal érvelt, hogy a területek Oroszország általi megszerzése “a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya szempontjából kifogástalan”. Hozzátette, hogy Moszkvának joga volt beavatkozni a 2014-es kijevi puccsal szembeszegülő donbasszi nép védelme érdekében.

Ukrajna tavaly tisztázott minden vitát egy esetleges semlegességről, és azóta hivatalosan is kérte, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz.

Orosz Hírek

Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott az afrikai országok békekezdeményező delegációjával az orosz-ukrán háború lezárása érdekében 2023. június 17.