Pontosan 20 éve tartották a határon túli magyarság kettős állampolgárságáról szóló népszavazást

Nemzeti szégyenünk évfordulója a mai nap. Húsz éve, 2004. december 5-én egy érvénytelen népszavazás akadályozta meg a határon túli magyarság kettős állampolgárságát. A gyalázatban hervadhatatlan érdeme volt a hivatala első hónapjait töltő puccsista miniszterelnöknek, aki azzal riogatott, hogy az igen válaszok győzelme milyen elképesztő terheket róna Magyarországra. A demagóg propaganda megtette a hatását. Bár az igenek győztek, a referendum – a gyér részvétel miatt – sikertelen lett. Gyurcsány Ferenc szerint a szavazók a „felelős hazafiságot” választották. Az eredmény óriási csalódást okozott a Trianon tépázta magyarság számára, de még a nemzetközi közvéleményben is megdöbbenést keltett. Jó érzésű idegen méltán ítélte el a „nemzettár­sait cserbenhagyó magyarokat”.

Az élet utóbb rendet tett. Hat évvel később, 2010 tavaszán a nemzeti oldal lavinaszerű győzelmet aratott, az új Országgyűlés pedig elsöprő többséggel szavazta meg a törvényt, mely végre kimondta a határon túli magyarság jogát a kettős állampolgársághoz. A bukott habzóborász mellett csupán párttársa, a kétségbeejtő Molnár Csaba, valamit Szanyi Tibor pohárnok voksolt nemmel. (Igaz, akkor még nem volt Momentum.)

[irp posts=”60772″ ]

A 2015-ben kezdődő migrációs jövés-menés óta módosult Gyurcsány Ferenc hozzáállása, úgy véli, a déli határainknál tolongó egzotikus embereket minden további nélkül be kellene engedni az országba. (Eszerint ők nem jelentenének terhet az itt lakóknak.) Egy ízben híveinek kíséretében le is ment hozzájuk a déli határra. Remek fotók készültek Feriről a kerítésnél: Gyurcsány a rácsok mögött.

Magyar Nemzet