KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Orbán Viktor: Brüsszelben „fejjel mennek a falnak”

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A miniszterelnök felszólalása elején üdvözölte, hogy a parlament falain belül is érdemi vita folyik Ukrajna csatlakozásáról, mert „nem babra megy a játék”. Noha ehhez képest valódi vita helyett Brüsszelben „fejjel mennek a falnak” – tette hozzá.

A miniszterelnök számos tagjelölt és már EU-s tagállam, köztük Magyarország (4 év), Észak-Macedónia (1,5 év), Montenegró (2 év), Szerbia (2 év) és Albánia (5 év) példáját felidézve rámutatott:

Ukrajna négy hónap alatt tagjelölti státuszt kapott, miközben az 1973-as, első bővítés óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint 3 év telt el.

„Ez egy leplezetlen részrehajlás, ami szükségképpen lerombolja az európai uniós intézmények tekintélyét”

– mutatott rá Orbán Viktor.

A kormány álláspontja jelenleg az, hogy „Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Ukrajna gyorsító pályán történő csatlakozása nem szolgálja sem Magyarország, sem az az Európai Unió érdekeit.”

– szögezte le a miniszterelnök.

Ukrajna csatlakozási ügye kapcsán a miniszterelnök rámutatott arra is: az Európai Uniónak komolyan kellene vennie a saját szabályait, mert „éppen ezek a szabályok tartanak egybe”. Azok nélkül az EU megszűnik létezni, márpedig Ukrajna gyors csatlakozásával éppen a saját szabályait nem veszi figyelembe az unió.

Mint Orbán Viktor rámutatott: „már elindultunk egy rossz irányba”, mert Ukrajnának 7 feltételnek kellett volna megfelelnie ahhoz, hogy tagjelölti státuszt kaphasson, de a Bizottság beérte azzal, hogy ezeket utólag teljesítse. Mint a miniszterelnök felsorolta, a hét feltétel a következő:

  • Az alkotmánybírók kiválasztásának reformja,
  • az Igazságügyi Főtanács átalakítása,
  • a pénzmosás elleni fokozott fellépés,
  • a médiaszabadság garantálása,
  • a korrupció elleni fellépés,
  • az oligarchák elleni fellépés
  • és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése.

Ha megnézzük, hogyan áll ebben Ukrajna ügye,

még a részrehajlóan működő Bizottság is azt állítja, hogy a 7 feltételből csak 4 teljesült, tehát a tagjelölti státuszt sem kellene megadni Ukrajnának, nemhogy a tárgyalásokat megkezdeni”

– mutatott rá a kormányfő.

Ez is érdekelheti:  Eldöntve: zöld lámpát kapott Svédország NATO-csatlakozása

„Az a kérdés, hogy ezután ki veheti komolyan a Bizottság bármely javaslatát?” – tette hozzá Orbán Viktor. Mint rámutatott: „ha megnézzük azt a négy feltételt is, amely a Bizottság szerint teljesült, azt láthatjuk, hogy valójában egyetlen feltétel sem teljesül.”

Az alkotmánybírák kapcsán nem hajtották végre a kapcsolódó törvényeket, és még a Bizottság szerint is indokolt „az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független auditvizsgálat alapján”.

„A pénzmosás elleni fellépéshez nem születtek meg a szükséges lépések és senkit sem vontak felelősségre” – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátéve, hogy az „elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt”.

A Bizottság szerint teljesített média- és sajtószabadság ügye pedig úgy áll Ukrajnában, hogy

a formális garanciák ellenére, nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva, az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény és sajtószabadságot”,

amit egy háborúban álló ország esetében nem is lehet kifogásolni. „De ez nem jelenti azt, hogy nekünk európaiaknak ki kellene nevettetnünk magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő felidézte: 2015-ben vették el a kisebbségektől azokat a jogokat, amik kapcsán nem akarunk többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amiket addig élveztek a kisebbségek.

Ukrajna olyan messze van még a tagjelölti státusztól és a tárgyalások megkezdésétől, mint Makó Jeruzsálemtől

– tette hozzá.

Mivel járna Ukrajna tagsága az EU-ra nézve?

Az pontosan senki nem tudja megmondani, hogy mivel járna Ukrajna csatlakozása, mert az ország jelenleg is háborúban áll, amelynek nem látni a végét – mutatott rá felszólalásában a kormányfő. Hozzátette, nem lehet tudni azt sem, hogy Ukrajna esetében mekkora népességről beszélhetünk, pedig számos támogatást ennek mentén folyósíthatna az EU.

Például hatmillió ember menekült el Ukrajnából és nem tudni, visszatérnek-e – húzta alá a miniszterelnök, aki szerint

Brüsszel igent akar mondani valamire, amiről sem Brüsszel, sem más nem tud pontosan felmérni, hogy az mit is jelent ránk nézve.

Ukrajna csatlakozásának lehetséges gazdasági hatásairól

A miniszterelnök az Ukrajnával kapcsolatos mezőgazdasági és fuvarozási tapasztalatokat, zavarokat felidézve rámutatott: nemzetállami, védekező beavatkozásra volt szükség ahhoz is, hogy megakadályozzák, hogy tízezrével, százezrével menjenek tönkre magyar egzisztenciák, pedig még nem is csatlakozott Ukrajna az EU-hoz.

Ez is érdekelheti:  Magyaródy Szabolcs Stoltenbergnek írt nyílt levele a Nyugat magyarok elleni gyűlöletéről

A további gazdasági kockázatok kapcsán német elemzéseket idézve elmondta, hogy az Európai Unió számára 190 milliárd eurós extra kiadást jelentene a hétéves költségvetésnek Ukrajna felvétele, míg az agrártámogatások esetében 93 milliárd eurós költség jelentkezne az EU-nak. Utóbbi támogatás legnagyobb haszonélvezője jelenleg Franciaország, aki most 65 milliárd eurót kap. Vagyis

Ukrajna még a franciáknál is több, Magyarországnál pedig 10-szer nagyobb agrártámogatást kapna, amely támogatások ráadásul nagyrészt amerikai haszonként jelentkeznének, hiszen az ukrán földek jelentős része már amerikai tulajdonban van, amelyet az amerikai külügyminiszter is elismert, „win-win” szituációnak minősített – mutatott rá a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy az uniós kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni Ukrajnának, vagyis a számokat figyelembe véve, és komolyan véve a tárgyalásokat Ukrajna tagságát illetően,

Ukrajna csatlakozásának gondolata „jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni.”

A kormányfő arra kérte a nemzeti oldal mellett a baloldalt is, hogy Ukrajna csatlakozási szándékát ne tekintse pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse, mert Ukrajna csatlakozása jelenlegi formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel.

„Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki sem akarhatja, hogy közben tönkre tegyük Magyarországot” – tette hozzá. Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítanunk attól, hogy a józan ész hangja maradjunk. „Mi egy békés és prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, de ehhez a béke mielőbbi megteremtése, és a stratégiai partnerség megfontolt elmélyítése szükséges, aminek eredménye egyszer, jó néhány év eltelte után” Ukrajna eu-s tagsása is lehet – mutatott rá a kormányfő, ugyanakkor aláhúzta: Ukrajna európai uniós tagságának ideje még nem jött el – zárta szavait a miniszterelnök.

Mandiner

Kiemelt kép: archív / Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés épületében mond beszédet / Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ez is érdekelheti:  A svéd miniszterelnök bejelentette, Budapestre jön

Ajánlott cikkek:

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük