KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nyílt és proxy háborúk a Közel-Keleten

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Közel-Keleten* jelenleg több nyílt és proxy háború zajlik. Hosszú évek óta nem voltak olyan súlyos megütközések a térségben, mint napjainkban. Ezeket számos tényező befolyásolja, amelyek közül az egyik fő ok a vallási és etnikai ellentétek jelenléte, amelyek gyakran vezetnek feszültségekhez és nyílt összecsapásokhoz. Továbbá a területi követelések, gazdasági és politikai okok is elvezethetnek a háborúk kialakulásához.

A proxy háborúkat egyes külső hatalmak generálják, amelyek saját érdekeiket követik. Például az Irán és Szaúd-Arábia közötti regionális rivalizálásnak jelentős szerepe van a térség konfliktusaiban. Külső szereplők, például az Egyesült Államok és Oroszország is jelentősen befolyásolja a helyzetet, különböző csoportokat és kormányokat támogatva.

A szereplők között megtalálhatók kormányzati erők, ellenzéki csoportok, terrorszervezetek és külföldi intervenciós erők is. Az instabilitás és az összetett geopolitikai dinamika miatt ezek a viszályok továbbra is súlyosan érintik a Közel-Keletet.

Az elemzés célja, hogy bemutassa azokat a Közel-Keleten jelenleg zajló nyílt és proxy háborúkat, amelyek nagyfokú bizonytalanságot és fenyegetést jelentek akár a világgazdaságra, akár a helyi lakosok életkörülményeire nézve.

Mely országok a konfliktusok legfőbb résztvevői

A Közel-Kelet geopolitikai térképe számos tényezőt foglal magában, amelyeket a különböző aktorok szerepe és a köztük zajló rivalizálás határoz meg. A 20. század második felétől kezdve a nyugati hatalmak, különösen az Egyesült Államok, jelentős szerepet játszottak a régió politikai és gazdasági fejleményeinek alakulásában. Az amerikai jelenlét gyakran összekapcsolódik az olajkitermelés és az energiabiztonság kérdéseivel, emellett pedig stratégiai szövetségek révén próbálják befolyásolni a Közel-Kelet politikáját.

A geopolitikai rivalizálás egyik központi eleme a Szaúd-Arábia, Törökország és Irán közötti dinamika. Szaúd-Arábia a szunnita iszlám egyik jelentős hatalma, és a síita többségű Iránnal vetélkedik a térség (vallási, kulturális és egyéb) dominanciájáért. Ez a szunnita-síita versengés nem csupán vallási alapú, hanem geopolitikai és regionális érdekeken is nyugszik. Mindkét ország befolyásolni kívánja a térség politikai és gazdasági döntéseit, és támogatja az ellenfeleikkel rivalizáló csoportokat. Törökország szintén aktív szereplő a Közel-Kelet geopolitikai térképén. Az ország az iszlamista gyökerekkel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) irányítása alatt az utóbbi években növelte befolyását a térségben. Recep Tayyip Erdogan kormánya olyan térségbeli konfliktusokban vállal szerepet, mint például a szíriai és a líbiai, ami tovább mélyíti a török jelenlétet és versengést más regionális hatalmakkal.

Mindezeken túl Izrael Államnak is kiemelkedő szerepe van a régióban. Az 1948-as megalakulása óta szoros kapcsolatokat ápol a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal. Emellett az izraeli-palesztin konfliktus és az Izrael körüli térségbeli feszültségek is számottevő hatást gyakorolnak a közel-keleti helyzetre. Izrael jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt években az egyes arab országokkal való viszony normalizálására (lásd: Ábrahám egyezmények), miközben folyamatosan meg kell birkóznia azon szereplőkkel, amelyek kétségbe vonják létezésének legitimitását.

Ezen geopolitikai pillérek együttesen formálják a Közel-Kelet politikáját, ahol az ellentétes érdekek, vallási különbségek és regionális konfliktusok egyaránt jelen vannak. A térség jövője továbbra is összetett kihívásokkal néz szembe, és a geopolitikai egyensúly folyamatosan változik az aktuális események és a résztvevő államok döntései szerint.

Konkrét konfliktusok

A Hamász-Izrael háború

A nemzetközi szinten is terrorszervezetként nyilvántartott palesztin Hamász fegyveresei október 7-én reggel rakéták ezreit lőtték ki a Gázai övezet irányából Izrael déli és középső részére, valamint több tucat harcosuk hatolt be a Gázai övezethez közeli izraeli városokba. A támadás váratlanul érte Izrael Államot, ahol ráadásul egy rendkívül fontos zsidó ünnepre, a Smíni aceretre készültek.

Ez is érdekelheti:  Amerikai szenátor: Nagylelkűségünk Ukrajnában a végéhez közeledik

A Hamász mindössze 20 perc alatt több mint 5000 rakétával célozta meg az ellenséges állásokat, repülőtereket és katonai támaszpontokat. A szervezet szóvivője, Hálid al-Kadumi nyilatkozatában megemlítette, hogy a csoport katonai művelete válasz minden olyan szörnyűségre, amellyel a palesztinok az évtizedek során szembesültek. „Azt akarjuk, hogy a nemzetközi közösség megállítsa a palesztin emberek elleni gázai atrocitásokat, [továbbá azon] szent helyeink meggyalázását, mint az Al-Aksza. Mindezek a dolgok az okai annak, hogy elkezdtük ezt a csatát” – mondta. A palesztinok hadműveletét az arab sajtóban „Taufán al-Akszá”-nak (Al-Aksza Áradás), a nemzetközi sajtóban „Al Aqsa Storm”-nak (Al-Aksza Vihar) nevezték el.

A legfontosabb események

  • A palesztin Hamász fegyveresei október 7-én áttörik a gázai-izraeli határt és megtámadják Dél-Izraelt.
  • Izrael légicsapásokkal válaszol, és október 9-én blokádot kezdeményez Gáza ellen.
  • Izrael utasítja a palesztinokat, hogy október 13-án evakuálják Gáza északi részét, beleértve Gáza városát is.
  • Izrael október 27-én szárazföldi inváziót indít Gáza ellen.
  • Izrael november 2-án megkezdi Gáza város ostromát.
  • Izrael és a Hamász négynapos (később hét napra meghosszabbított) tűzszüneti megállapodást hajt végre november 24-30. között, mely időszak alatt túszcserére is sor kerül.
  • Az IDF december 5-én megkezdi invázióját Gáza déli részén.
  • December 18-án a BP bejelenti, hogy felfüggeszti a Vörös-tengeren keresztül történő szállítást. Az Evergreen Line szintén felfüggeszti működését. Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere Bahreinben bejelenti egy szövetség megalakulását, amely az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Kanadát, Franciaországot, Olaszországot, Hollandiát, Norvégiát, Seychelle-szigeteket, Bahreint és Spanyolországot foglalja magában. Céljuk, hogy hogy megvédjék a Vörös-tengeren áthaladó hajókat a jemeni húszi milícia támadásaitól. A húszik bejelentik, hogy ez nem állítja meg őket, és megfogadják, hogy folytatják az izraeli és Izraelbe tartó hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren.
  • December 21-én az IDF bejelenti, hogy 99. hadosztálya befejezte hadműveleteit Gáza város déli részén, és megkezdi hatókörének kiterjesztését a Gázai övezet központi részeire.
  • Január 21-én bejelentették, hogy a palesztin halottak száma elérte a 25 000-et.
  • Január 23-án az izraeli vezetés két hónapos tűzszünetet ajánlott fel  a Hamásznak a túszok (szakaszokban történő) szabadon bocsátásáért cserébe.

A jemeni polgárháború

A jemeni polgárháború 2014-ben tört ki, amikor a síita húszi lázadók elfoglalták a fővárost, Szanaát, és más területeket az országban. A húszi lázadók azt az elégedetlenséget és feszültséget használták ki (pl. húszik által szervezett tömegdemonstrációk és zavargások kezdődtek 2014 nyarán, amikor a kormány eltörölte az üzemanyagok ártámogatását), amelyek az elnöki hatalmat gyengítették, és kirobbantották a síiták és szunniták közötti vallási és politikai konfliktust. Az ellenségeskedés gyorsan terjedt, és az ellenzék – beleértve a szunnita törzsi milíciákat és az elnököt támogató erőket – is bekapcsolódott. Az elnök kormányát a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezette arab országok koalíciója támogatja, míg az iráni támogatást élvező húszi lázadók az ország északi részében hozták létre a saját kormányukat.

Az ENSZ adatai szerint 2022 elejéig a háború 377 000 ember halálát okozta, és négymillió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására. A halálesetek 60%-át olyan közvetett hatások okozták, mint a tiszta ivóvíz hiánya, az éhínség és a betegségek, ami arra utal, hogy a harcokban közvetlenül 150 000 ember vesztette életét.

Krízis a Vörös-tengeren

A Hamász október 7-i izraeli támadását követően a jemeni húszi milícia hamar jelezte, hogy támogatja a palesztin militáns csoportot. A húszik kinyilvánították, hogy minden Izraelbe tartó hajót célba vesznek addig, amíg ez utóbbiak nem hagynak fel a Gázai övezet ostromával. A lázadó csoport novemberben lefoglalt egy izraeli teherhajót, majd több kereskedelmi hajót is drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadott meg. Válaszul az Egyesült Államok nemzetközi haditengerészeti műveletet indított a hajók védelmére, amihez többek között az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Bahrein, Norvégia és Spanyolország is csatlakozott.

Ez is érdekelheti:  Törvénysértés: Brutális büntetést szabott ki az ÁSZ a baloldali pártokra

A Vörös-tenger a nemzetközi kereskedelem egyik fő artériája. A globális kereskedelem mintegy 12%-a ezen az útvonalon halad keresztül, amely több milliárd dollárnyi árut és a világ konténerszállításának mintegy 30%-át teszi ki. Számos nagy hajózási társaság – a 10 legnagyobb hajózási társaságból hét, köztük a Maersk és a BP – 2023 decemberében úgy döntött, hogy leállítja az e folyosón keresztül haladó áruszállítást. Egyes vállalatok új útvonalat használnak, amely dél felé halad, át az Indiai-óceánon, a dél-afrikai Jóreménység-fok körül, majd felfelé Afrika nyugati partjain. Ez akár két héttel is megnövelheti a szállítás időtartamát, és több mint 1 millió dollárral növelheti a szállítási költségeket. Végső soron a többletidő és a többletkiadások megemelik a energiahordozók árait (például az olajét) és az áruk elérhetőségét.

Elnyúló konfliktus Szíriában

Szíria politikai helyzete továbbra is rendkívül összetett és instabil. A polgárháború, amely 2011-ben kezdődött, továbbra is meghatározza az ország politikai környezetét. Az ország elnöke, Bassár el-Aszad a konfliktusban számos külföldi támogatóval rendelkezik, beleértve Oroszországot és Iránt. Az ellenzék azonban változatos és gyakran széttöredezett csoportokból áll, amelyek között különféle ideológiák és érdekek húzódnak. Néhány ellenzéki csoportot a regionális és nemzetközi szereplők támogatnak, köztük Törökország és néhány nyugati ország. A támogatók számos esetben azért léptek be a szíriai konfliktusba, hogy megpróbálják befolyásolni a politikai irányvonalat és eltávolítani Aszad rezsimjét.

Szíria súlyos gazdasági válságon megy keresztül napjainkban, és a több mint egy évtizede tartó humanitárius krízisre sem sikerült megoldást találnia. A legutóbbi északnyugat-szíriai népszámláláson 6 millió főre becsülték a belső menekültek számát (Szíria népessége kb. 17,5 millió fő), akik közül több mint 1,5 millióan élnek a szabadban vagy mezőgazdasági területeken kialakított táborokban. A lassan 13 éve elhúzódó katonai konfliktus folyamatos humanitárius válságot eredményez, valamint továbbra sem sikerült a táborokban élő szíriaiak problémáira gyógyírt találni.

A Szíriában zajló politikai folyamatok összetettségét tovább növeli az olyan nemzetközi szereplők jelenléte, mint az Egyesült Államok és Oroszország, amelyek saját érdekeiket próbálják érvényesíteni a térségben. A humanitárius válság, az infrastruktúra romlása és a tömeges menekültáradat tovább súlyosbítják a szíriai politikai helyzetet, amelynek rendezése a nemzetközi közösség összefogását igényli.

A romló biztonsági helyzet Irakban

Habár Irakban nincs konkrét háború, az elmúlt hónapokban mégis számtalan légicsapás történt az arab ország területén, valamint az Irán által támogatott, de Irak területén ténykedő milíciák több támadást is indítottak Izrael irányába, valamint az amerikai katonai bázisok irányába.

Az „ellenállási tengelyhez” tartozó iraki fegyveres csoportok novemberben bejelentették, hogy drónnal célba vették az amerikai hadsereg szíriai területen lévő al-Tanf bázisát, és megerősítették, hogy közvetlenül el is találták a célpontot.

Ezt követően az „Iraki Iszlám Ellenállás” – amely fegyveres síita csoportokat foglal magában – december elején bejelentette, hogy az amerikai erők bázisát vette célba az Erbili Nemzetközi Repülőtéren, a Kurdisztáni Régió fővárosában.

Ez is érdekelheti:  Izrael 30 ezer palesztint ölt meg az október 7-i terrortámadásra válaszul

Iraki biztonsági források szerint az észak-iraki Kirkuk városát ért amerikai légicsapás következtében likvidálták egy Irán által támogatott milícia öt tagját. A légitámadásra akkor került sor, amikor a fegyveresek az Irakban állomásozó amerikai erőkre akartak támadni. Egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a csapást „közvetlen fenyegetés ellen önvédelemből” hajtották végre, és egy drónok kilövésére használt helyszínt céloztak meg.

További fejlemény, hogy az Egyesült Államok január első hetében dróncsapást hajtott végre az egyik iraki milícia támaszpontja ellen. A Bagdad keleti részén kivitelezett légicsapás egy Iránnal és a libanoni Hezbollah szervezettel szövetséges iraki milíciát, az ún. Harakat an-Nudzsabá’ nevű csoportot célozta meg. Egy amerikai tisztviselő szerint a légicsapás során életét vesztette a katonai csoport egyik vezetője és helyettese is.

Fontos tudni, hogy az iraki kormány „terrorista cselekményeknek” minősítette a milíciák támadásait, az amerikaiakat ért csapásokra pedig, mint „Irak szuverenitásának megsértésére” tekint.

Hol nyílhatnak új frontok?

Az elemzésben is ismertetett konfliktusokon túl a harcok újabb területekre is kiterjedhetnek. A nyílt háború kialakulásának esélye alacsony, de az úgynevezett proxykon keresztüli eszkalálódás korántsem elképzelhetetlen. A továbbiakban azokat az országokat és régiókat mutatjuk be, ahol nagy eséllyel következhetnek be fegyveres konfliktusok (vagy már meg is kezdődtek):

  • Libanon: a libanoni-izraeli határon alacsony intenzitású volt a harc idáig, de nemrégiben megölték a Hamász egyik vezetőjét, Szálih al-Arúrit, ami miatt sokan a Hezbollah bosszújától tartanak, habár a libanoniaknak nem érdeke a háborúskodás. A legfrissebb hírek szerint azonban jelentősen megnőtt a feszültség a libanoni-izraeli határon.
  • Ciszjordánia: január 7-én súlyos összecsapások voltak Dzsenin környékén, egy izraeli katona, valamint hat palesztin vesztette életét. Egyre gyakoribbak a harcok Ciszjordániában, és sokan a helyzet eszkalálódásától tartanak.
  • Konfliktus Irán és Pakisztán között: a térségbeli feszültséget jól érzékelteti, hogy a megütközések a Közel-Keleten túlra is kiterjedtek. Habár a Pakisztán és Irán közötti rakétaváltások nem kötődnek a Hamász és Izrael között dúló háborúhoz, mégis egy újabb front megnyitásával fenyegetnek. 2024. január 16-án Irán drón- és rakétatámadásokat mért a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet két fontos pakisztáni bázisára Beludzsisztán tartományban, amire válaszul Pakisztán a szomszédos iráni Szisztán-Beludzsisztán tartomány területén ugyanennek a terrorszervezetnek az állásait támadta. A szélsőséges szunnita Dzsais al-Adl csoport a síita Irántól való elszakadásáért folytat küzdelmet. A katonai csapásokért a felek egymást teszik felelőssé.

Az elemzést készítette: Tárik Meszár

A térkép teljes egészében az alábbi linkről tölthető le:


* A Közel-Keletnek több különböző felosztása létezik. Az elemzésben  a régió szűkebb értelmezését vesszük alapul, aminek értelmében a következő országokat fedi le az elnevezés: Bahrein, Egyiptom, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Palesztin Autonóm Területek, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Szíria, Egyesült Arab Emírségek, Törökország és Jemen.

Forrás: Eurasia Center

Kiemelt kép forrása: Eurasia Center

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük