Nemzetközi visszhang Trump NATO-politikájáról

Ahogyan Donald Trump újraválasztási esélye nő, úgy fogyatkozik Amerika nyugati szövetségeseinek biztonságérzete – tűnik ki az AP amerikai hírügynökség nemzetközi politikai körképéből, melyet hétfőn azért tett közzé, mert Trump, szombaton dél-karolinai előválasztási nagygyűlésén kijelentette, ha elnökké választják, arra fogja biztatni Oroszországot, tegyen, amit csak akar azzal a NATO-országgal, amelyik nem fizeti ki számláját az Észak-Atlanti Szövetségben.

„Sokan attól tartanak, hogy Trump második ciklusa földrengéssel érne fel, ám előrengések már most is bőven előfordulnak, és egyre nő az aggodalom amiatt, hogy az Egyesült Államok kevésbé lesz megbízható, függetlenül attól, ki nyer” – írta az AP, melynek kommentátora abban jelöli meg a várható fejlemény okát, hogy az amerikai társadalom megosztott, a kongresszus zsákutcába került, mindennek következtében pedig a következő amerikai elnököt könnyen felemészthetik az otthoni kihívások, még mielőtt világpolitikával kezdene foglalkozni, Ukrajnától a Közel-Keletig.

Az AP a helyzetre jellemzőnek tartja Macron francia elnök értékelését, miszerint „Amerika saját magával lesz elfoglalva”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnapi nyilatkozatában így fogalmazott: „Minden olyan felvetés, hogy a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa egész biztonságunkat, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott kockázatnak teszi ki az amerikai és európai katonákat”.

Thomas Gift, a University College London Egyesült Államokbeli Politikai Központjának igazgatója azt mondta, hogy akárki nyeri is az elnökválasztást, útja ugyanaz lesz: egy többpólusú világ felé, melyben az Egyesült Államok többé nem lesz a világ vitathatatlan ura.

Olaf Scholz német kancellár úgy nyilatkozott a Die Zeitnek, hogy Németország nem fogja tudni pótolni az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét, ha az USA felhagy vele.

A Trump felvetésére reagáló Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke, vasárnap kétségbeesetten figyelmeztetett arra, hogy országa határainál háború dúl, az Európai Unió pedig törpe a védelem terén, hiszen a világ megváltozott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még januárban azt mondta a CBS-nek, nem hiszi, hogy lényeges különbség lesz Trump és Biden elnöksége között. Azzal érvelt, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok George W. Bush kormányzása óta visszafejlődnek.

A kínai Zso Mind-hao, a sanghaji Fudan egyetem nemzetközi professzora Biden és Trump politikájáról szólva azt mondta, hogy „mindkét fogás mérgezett”.

„De Trumpnak Európában is vannak támogatói. Olyan oroszbarát populisták, mint például Magyarországon Orbán. De ott van Boris Johnson volt brit miniszterelnök is, aki legutóbb úgy nyilatkozott, hogy Trump elnöksége éppen az lehet, amire a világnak szüksége van” – jegyezte meg az AP, emlékeztetve arra, hogy Trump „nagy vezetőnek” nevezte Orbán Viktort.

London, 2024. február 12. hétfő (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt képen: Donald Trump beszédet mond egy NATO-csúcstalálkozón az angliai Watfordban, 2019. december 4-én © AP / Evan Vucci