Hirdetés

Nemzetközi mintát követ Márki-Zay Péter

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az elmúlt években több európai országban is olyan politikusok kerültek vezető pozícióba, akik a politikától távolról érkezve, jellemzően elitellenes szólamokkal igyekeztek hatni a választókra. A jelek szerint ezt a receptet követi a magyarországi baloldal által októberben miniszterelnök-jelöltté avanzsált Márki-Zay Péter is, aki a kampánya során szintén hangzatos ígéretekkel, és elitellenes üzenetekkel próbálja megszerezni az emberek támogatását.

A kezdetben sikeres, ám eddig szinte minden esetben politikai válságot eredményező nemzetközi minta másolása ugyanakkor Márki-Zay esetében már idő előtt megbukhat, aminek jelei a politikus folyamatosan csökkenő támogatottságában és a körülötte kialakult egyre bizalmatlanabb légkörben is megmutatkoznak.

Két hónap telt el azóta, hogy hivatalosan is Márki-Zay Péter lett a szivárványkoalícióba tömörült magyarországi baloldal miniszterelnök-jelöltje.

A kezdetben viszonylag erős baloldali támogatottsággal rendelkező politikus az elmúlt hetekben valódi kampány helyett azonban leginkább a külföldi szerepléseivel és a választók, valamint a kormánypártok sértegetésével hívta fel magára a közvélemény figyelmét, aminek köszönhetően jelentősen csökkent a baloldali összefogás támogatottsága. Az egyre kaotikusabb kampány következtében a szavazók mellett ráadásul már a politikus (egykori?) szövetségesei körében is egyre nagyobb elégedetlenség és bizalmatlanság alakult ki, ami miatt egyes elemzők már a baloldali összefogás szétszakadását sem tartják kizártnak.

A magát a politikai elittel szemben pozicionáló hódmezővásárhelyi polgármester által folytatott agresszív, elitellenes kampány ugyanakkor közel sem mondható egyedi jelenségnek.

Az utóbbi években több, Márki-Zayhoz hasonló karakter is feltűnt a térség országaiban, akik hozzá hasonlóan, a legtöbb esetben a „nagypolitikától” távolról érkezve, látszólag jobb- és baloldali nézeteket egyaránt képviselve, vagy azokat „meghaladva” tudtak erős támogatást kiépíteni, aminek köszönhetően alig pár hónap alatt váltak politikai tényezőkké. Ezt követően azonban a rutintalanságuknak, vagy a politikai partnerek nyomásának köszönhetően nem tudtak stabil kormányzatot kiépíteni, ami szinte mindig politikai válságot eredményezett.

Ukrajnában például Volodimir Zelenszkij színész, humorista a Nép Szolgája nevű sorozatának köszönhetően – amelyben egy tanárból lett elnököt alakít – sikeresen tudta felépíteni a nép soraiból jövő, végre igazságot tevő elnökjelölt imázsát,

és meg is nyerte a 2019-es elnökválasztást, míg pártja – amely még a nevét is a népszerű sorozattól kölcsönözte – ugyanebben az évben, hatalmas többséget szerezve jutott be az ukrán parlamentbe. A különböző érdekcsoportokból álló párt azonban a parlamentbe jutást követően szinte azonnal széthullott, aminek köszönhetően a képviselők egy része időről-időre ignorálja az elnök, vagy a kormány által tett javaslatokat. Ennek köszönhetően a 450-ből eredetileg 254 képviselői mandátumhoz jutó Nép Szolgája a nyilvánvaló parlamenti többség ellenére, a szavazásokon rendre csak más frakciók segítségével képes elérni a szükséges többséget, amely az elnök rutintalansága mellett, jelentősen hozzájárul az ország instabil helyzetéhez.

De hasonló politikusokat láthatunk például Bulgáriában és Szlovákiában is.

Bulgáriában a korábbi televíziós személyiség és énekes, Szlavi Trifonov által alapított, Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt a második helyen végzett az áprilisi parlamenti választásokon, ezt követően pedig meg is nyerte a sikertelen kormányalakítási kísérletek miatt kiírt júliusi előrehozott választásokat. A hirtelen felemelkedett párt azonban képtelennek bizonyult a kormányalakításra, amivel újabb politikai válságot okozott az országban. Novemberben így egy év alatt már a harmadik (!) parlamenti választást tartották az Bulgáriában, amelyet követően egy négypárti koalíciós kormány alakult a mindössze szeptemberben alapított, Folytatjuk a Változást nevű párt vezetésével, ami várhatóan szintén komoly belső feszültségekkel néz majd szembe a következő hónapokban.

Szlovákia esetében Igor Matovič kampánya és személyisége hasonlítható leginkább Márki-Zay Péterhez.

A volt kormányfő azután, hogy több éven keresztül a parlament legkiszámíthatatlanabb és legkomolytalanabb politikusaként tartottak számon, a hangzatos ígéreteinek és a 2018-as Kuciak-gyilkosságból adódó politikai zavarnak köszönhetően rövid idő alatt komoly támogatottságra tudott szert tenni, és pártjával (OĽaNO) végül megnyerte a 2020-as a parlamenti választásokat. A kezdeti lelkesedést azonban az ő esetében is hamar a botrányok váltották fel. A Matovič kaotikus kormányzásából fakadó belső feszültségek szinte rögtön megmutatkoztak a négypárti kormánykoalíciónál, ahol az ideológiai és személyi ellentétek pár hónapon belül teljesen megbontották a pártok közti egységet. Ennek következtében végül Matovič alig egy éves kormányzás után lemondásra kényszerült, a szlovák kormányt pedig mai napig a belső feszültségekből adódó instabilitás jellemzi.

Márki-Zay Péter elitellenes szólamai és ígéretei tehát már jól ismert, és több országban is kipróbált nemzetközi recepten alapszanak.

A magukat a politikai elittel szemben beállító, vagy politikától távolról érkező személyek kezdeti sikerei után azonban minden esetben komoly instabilitás és politikai válság következett be az országokban, ami Márki-Zay kampányát és a szivárványkoalíciót látva vélhetően Magyarországon is végbe menne egy esetleges baloldali győzelmet követően.

A hódmezővásárhelyi polgármester elitellenessége és tapasztalatlansága azonban a jelek szerint már a kampány során visszaüthet.

A nemzetközileg bevált recept alkalmazásának ellenére ugyanis a politikus támogatottsága drasztikus mértékben csökkent az elmúlt hetekben, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a korábban mögé beállt politikusok is elengedték a hódmezővásárhelyi polgármester kezét. Donáth Anna december elején tett nyilatkozata, vagy épp Gyurcsány Ferenc látványos háttérbe vonulása mind erre engednek következtetni, így tehát még az is előfordulhat, hogy végül nem a baloldali előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter lesz majd Orbán Viktor kihívója a tavasszal esedékes választásokon, ami egyúttal a politikus egyértelmű bukását is eredményezné.

Matyi Tamás

A szerző a XXI. Század Intézet elemzője

Kiemelt kép: MTI

Ma7

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás