Négy fél is a magáénak vallja, Kína most kitűzte rá a zászlaját
Kína hivatalosan is érvényesítette tengeri igazgatási és szuverén jogait a Dél-kínai-tengeren található, lakatlan Sandy Cay zátonyon. A kínai állami média által szombaton közzétett felvételeken a Kínai Parti Őrség tisztjei láthatók, amint kitűzik az ország zászlaját a mindössze néhány száz négyzetméteres homokpadon, amely mindössze három kilométerre fekszik a Fülöp-szigetektől.
A térség stratégiai jelentőségét növeli, hogy Thitu szigetén katonai létesítmények — köztük egy katonai célokra is használható kifutópálya —, valamint mintegy 250 fős lakosság található. A zátony, amelyet Kína Tiexian Jiaónak nevez, Tajvan, Vietnam és a Fülöp-szigetek is magáénak vall – írja a The Japan Times.
A kínai Global Times napilap szerint a parti őrség tagjai azzal a céllal szálltak partra Sandy Caynál, hogy „ellenőrizzék a zátony állapotát, felvételeket készítsenek az illegális tevékenységekről”, illetve hogy megtisztítsák a területet a szeméttől. Peking már januárban azzal vádolta Manilát, hogy a fülöp-szigeteki haditengerészet hajói illegális partraszállást és homokmintavételt próbáltak végrehajtani a térségben.
A Fülöp-szigetek válaszul parti őrségi hajókat küldött a helyszínre, hogy megfigyelje, Kína megpróbál-e kisebb léptékű szigetfeltöltési munkálatokat végezni a zátonyon.
Bár Peking szerint Sandy Cay természetes képződmény, és így jogosult lenne 12 tengeri mérföldes (22 km-es) területi tenger kijelölésére, ez közvetlen konfliktust eredményezne a közeli Thitu szigetének fennhatóságával.
Kína 2013 és 2016 között már végrehajtott nagyszabású szigetfeltöltési programot a Dél-kínai-tengeren, amely során katonai támaszpontokat épített több zátonyon, megerősítve ezzel igényét a térség mintegy 90%-ára. Ezek a követelések azonban több ország — köztük Vietnam, Malajzia, Brunei, Indonézia és a Fülöp-szigetek — kizárólagos gazdasági övezeteivel is átfedik egymást.
Az elmúlt években ugyan Kína nem folytatott újabb feltöltési projekteket, de a Sandy Cay körüli aktivitás újabb feszültségeket szült egy olyan térségben, ahol már így is nagy az eszkaláció veszélye.
Kína 2024 júniusában életbe lépett szabályozásai lehetővé teszik a parti őrség számára, hogy külföldi hajókat ellenőrizzen, sőt akár 60 napra őrizetbe is vegyen külföldi állampolgárokat, ha azok „illegálisan” lépnek be a kínai követelések alá eső vizekre.
A Sandy Cay körüli területi tenger igénye megerősíthetné Kína egyik közeli támaszpontja, a Subi zátony jogi státuszát is.
A Subi zátony eredetileg apálykor is víz alatt volt, így a nemzetközi jog szerint önmagában nem jogosult területi tengerre — viszont az utólagos feltöltés révén Kína ott is jelentős katonai infrastruktúrát hozott létre.
Euan Graham, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet regionális biztonsági szakértője szerint Kína Sandy Cay annexiójával próbálja jogilag megerősíteni az olyan mesterséges szigetek körüli igényeit, mint Subi. „Ez a jogi hadviselés egyik formája, ami további terjeszkedéshez vezethet” — fogalmazott Graham az X közösségi oldalon.
Egyelőre nem világos, hogy Peking tervezi-e további lakatlan zátonyok fejlesztését, de a megfigyelők szerint Kína katonai és parti őrségi jelenléte már most is elég erőteljes a térségben.
hirado.hu
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
