Félelembeszéd: a Tisza Orbán visszatérésétől retteg – ezért született a lex Orbán
A Magyar Péter-féle Tisza Párt alig két héttel a kormányzás átvétele után máris nekiveselkedett az Alaptörvény módosításának – és az első javaslatból kiderül, hogy az új hatalom valódi hajtóereje nem a jogállam-építés, hanem az Orbán Viktor visszatérésétől való félelem.
Mi is az a lex Orbán?
A Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslata – amelyet Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter és Hantosi István nyújtott be – legfeljebb nyolc évben, azaz két ciklusban maximálná a miniszterelnöki megbízatást. A módosítás szövege szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget, a számításnál az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
A 2026. május 20-án benyújtott indítvány egyértelműen Orbán Viktor több mint két évtizedes miniszterelnöki pályafutására (1998-2002, valamint 2010-2026) utal, aki a javaslat elfogadása esetén automatikusan kizárásra kerülne a jövőbeli indulásból.
Orbán Viktor összesen húsz évig volt Magyarország miniszterelnöke, így a módosítás elfogadása esetén többé nem tölthetné be a tisztséget.
A valódi cél: félelemből született törvény
A Tisza Párt ugyan a jogállam helyreállításával indokolja a kezdeményezést, ám a kép korántsem ilyen szép. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén maga Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter ismerte el a lényeget: „A jövőben egy korlátot építünk be arról, hogy ki lehet Magyarország miniszterelnöke.” Vagyis a cél nem elvont alkotmányjogi elv érvényesítése, hanem egy konkrét személy kizárása.
A Mandiner által idézett értékelés szerint mindez azt jelzi, hogy a Tisza Pártban valóban félnek Orbán Viktor esetleges visszatérésétől – és ezt a félelmet kívánják alkotmányos szinten kezelni.
Visszamenőleges jogalkotás – az ellenzék tiltakozik
Gulyás Gergely, a volt Miniszterelnökséget vezető miniszter visszamenőleges hatályú lex Orbánnak minősítette a javaslatot, és úgy fogalmazott: ha alkotmányozni lehet visszamenőleges hatállyal, akkor „senki nincs biztonságban”, hiszen „bármit meg lehet tenni, bárkitől bármit el lehet venni”.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője belső ellentmondást kifogásol a javaslatban: a nyolcéves korlát csak a rendszerváltás utáni, demokratikusan megválasztott miniszterelnökökre vonatkozna, miközben a pártállami vezetőket nem érintené.
Lázár János szerint a javaslat célja nem a hatalmi koncentráció megtörése, hanem Orbán Viktor kiiktatása, mégpedig azért, mert „félnek tőle”. Személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotásnak minősítette a kezdeményezést.
Európai visszhang is negatív
A Patrióták Európáért frakció elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, és azt állítják: elfogadhatatlan precedenst teremtene Európában a „személyre szabott jogalkotás ezen formája”. A szélsőjobboldali pártcsalád szerint a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslata „beleillik abba a szélesebb európai politikai tendenciába, amely a patrióta és szuverenista erők demokratikus versenyből való kizárására irányul.”
Csomag a javából – kekva és Szuverenitásvédelmi Hivatal is megy
A lex Orbán nem áll önmagában. Az alaptörvény-módosítási csomag tartalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatal, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését is. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam lenne, és a kormány bármikor megszüntethetné ezeket az alapítványokat.
Aggályok minden oldalról
A javaslat alkotmányjogi megalapozottsága is kérdéses. Tényi István közérdekű bejelentése rávilágít a Tisza párti javaslat alkotmányjogi problémáira, és a szakértő több alapvető jogállami elvre hivatkozik.
Melléthei-Barna Márton ugyan hosszasan fejtegette, hogy a módosítás elfogadása miért nem minősül visszamenőleges hatályú jogalkotásnak – ám ez az érvelés egyelőre keveseket győzött meg. Az a tény, hogy Magyar Péter egyik első alkotmányos lépése egy konkrét politikai riválist céloz, önmagában mond el eleget az új hatalom szemléletéről.
A NIF korábban is foglalkozott azzal, hogyan viszonyul az EU Orbán Viktorhoz, és a képlet változatlan: ami Brüsszelnek és Magyar Péternek kényelmes, az jogállam – ami nem, az önkény.
Szerző: Szabó Katalin
#LexOrbán #TiszaPárt #AlaptörvényMódosítás #OrbánViktor #MagyarPéter #Belföld #NemzetiInternetFigyelő #NIF #Alkotmányozás #Visszamenőleges
