KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Lengyel lap: A V4-ekből V3 válhat, eljött az ideje egy lengyel-cseh-szlovák háromszögnek

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője szerint Lengyelország és Magyarország kapcsolata „fagyossá vált”, míg Csehországgal és Szlovákiával „soha nem álltak ilyen közel egymáshoz”.

Pawel Msialek, a lengyelországi Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője arról írt a Notes from Poland hírportálon megjelent cikkében, hogy nem tartja kizártnak, hogy a V4-ekből V3 válhat, hiszen a háború kitörése átformálta a tagországok közötti kapcsolatokat és erőviszonyokat.

Msialek rámutatott, hogy az ukrajnai háború komoly politikai visszhangot váltott ki Közép-Európában, a visegrádi csoport országainak (V4-ek) viszonyában is zavar keletkezett.

Lengyelország és Magyarország kapcsolata „fagyossá vált”, míg Csehországgal és Szlovákiával „soha nem álltak ilyen közel egymáshoz”.

A cikk szerzője szerint „érdemes a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget”.

A magyarok átléptek egy határt a háború kitörése után

A kutatócsoport vezetője felidézte, hogy az ukrán-orosz háború előtt Lengyelország Magyarországgal ápolta a legerősebb kapcsolatot. „Budapest nemcsak Varsó legfontosabb partnere volt a régióban, hanem az Egyesült Királyság távozása után az EU-ban is a legfontosabb partnerévé vált” – hangsúlyozta Msialek.

Hozzátette, a két kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között nyilvánvalóak a hasonlóságok: mindkettő a vidéki, konzervatív népességre támaszkodik a liberális, nagyvárosi elitekkel szemben, amelyek jó viszonyban vannak az EU elitjével is.

A szerző ugyanakkor megjegyezte, hogy a varsói és a budapesti vezetés korábban is ellentétesen viszonyult Oroszországhoz, ám a magyarok átléptek egy határt azzal, hogy

„a háború kitörése után kétértelműen viszonyultak a megtámadott Ukrajnához és az agresszor Moszkvához”.

Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar kormány ellenőrzése alatt álló sajtó és a lengyel média egymással szemben álló módon tájékoztat a háború fejleményeiről – írta Msialek.

A háború kitörése után a magyar politikát még Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is bírálta,

„pedig korábban az EU-tagállamok nagyobb szuverenitása ügyében egy húron pendült Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével”

– emlékeztetett a szakértő.

Ez is érdekelheti:  Az USA kölcsönt ad Kijevnek kétmillió ukrán mozgósítására

Prága lehet az új Budapest?

Magyarország szerepének hanyatlásával párhuzamosan a lengyel-cseh kapcsolatok dinamikusan erősödnek – hangsúlyozták a cikkben. Alig néhány hónappal ezelőtt a Varsó-Prága tengely fő témája a turówi szénbánya körüli vita volt. Ez a kérdés Babiš hivatali idejének lejártáig a sok tárgyalási forduló ellenére sem oldódott meg – idézték fel.

Természetesen nem Turów volt az egyetlen oka annak, hogy a cseh-lengyel kapcsolatok nem voltak erősek. Prága bírálta a lengyel igazságügyi rendszer reformját. Nem osztotta a PiS európai politikáját sem, bár maguk a csehek is nagy szkepticizmust tanúsítottak az EU-val szemben. A cseh kormány sem támogatta a PiS-t az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban.

A háború ugyanakkor ebben is fordulatot hozott.

A két ország azonosan ítéli meg az orosz fenyegetést, és ennek rendelik alá kétoldalú kapcsolataikat. Erre a legjobb példa a cseh-lengyel gázvezeték ügye, amelyet eddig Prága nem forszírozott, ám most már a német-cseh-szlovák hálózat kiegészítőjének tekinti. Emellett javítanák a közlekedési infrastruktúrát is, ami elérhetőbbé tenné Csehországból a lengyel tengeri kikötőket – hívta fel a figyelmet Pawel Msialek.

Mandiner

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük