Kínai mosoly Macron próbálkozásaira

Hszi Csin-ping kínai elnök diplomáciai mosolyban részesítette Emmanuel Macron francia elnököt, amikor arra kérte, hogy „térítse észhez Oroszországot” Ukrajna ügyében, s tudatta vendégével, hogy a békének sok lábon kell állnia – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

Macron és Ursula von der Leyen EU elnök kettős céllal utazott Pekingbe: építeni az EU üzleti kapcsolatát Kínával, és még egy kísérletet tenni arra, hogy Kínát leválasszák Oroszországról, legalább is semlegesítsék.

Míg az első iránt Hszi teljes nyitottságot mutatott, a másikra udvarias mosoly volt a válasz, és egy kérés: „arra kérjük Európát, hagyjon föl a hidegháborús tömblogikával”.

Ennél lényegesen hűvösebbre sikerült a megbeszélés Ursula nagyasszonnyal, mert ő feltételeket próbált szabni a kínai kapcsolatnak. Azt mondta, az EU jövőbeli viszonya attól függ majd, hogyan viszonyul Kína az ukrajnai konfliktushoz. Von der Leyen talán maga is érezhette – bár ki tudja -, hogy kissé túlbecsüli világpolitikai súlyát, amikor azt a választ kapta, hogy „Ukrajna nem képezi részét a kínai-EU kapcsolatnak”.

Macronnak így aztán nem maradt más választása, mint elfogadni, hogy a békéről szóló közös közleményben szerepeljen egy Amerikának bizonyára nem tetsző roppant érdekes mondat: „A felek igyekeznek megerősíteni a sokoldalú nemzetközi rendszert egy sokpólusú világban, az ENSZ égisze alatt”.

Nyugati vezető részéről eddig még nem hangzott el az amerikai egypólusú világrenddel szembenálló hasonló célzás.

Macron és von der Leyen szembesülhetett azzal a ténnyel, hogy a Nyugat, benne Nyugat-Európa nem csak nem diktálhat többé Kínának, hanem engedményekre is kényszerül, ha nem akarja kiszolgáltatni Európa gazdaságát az amerikai érdekeknek.

A tények magukért beszélnek: Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. 696,1 milliárd dolláros árucsereforgalma maga mögé utasítja az Egyesült Államokét (631,8 milliárd USD). Legnagyobb volumenben Németország exportál Kínába, a legtöbb kínai árut pedig Hollandia vásárolja. Tekintettel a kínai csúcstechnológia, főleg a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére, Nyugat-Európa nem tud meglenni Kína termékei nélkül, sőt még beruházásra is ösztönzi a kínai tőkét, hogy csökkenő versenyképességét és világgazdasági súlyát valahogyan ellensúlyozza.

A tények alapján joggal állapította meg egy francia Kína-szakértő, hogy „zsákutcának bizonyulhat” az a macroni politika, amely Oroszországtól várja el a visszakozást az ukrajnai konfliktusban, ahelyett, hogy kelet-nyugati kiegyezésre törekedne a biztonság kölcsönös szavatolásáért.

Peking, 2023. április 8. szombat (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt kép: Macron pekingi látogatása – Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Emmanuel Macron francia elnök. © IMAGO/Xie Huanchi