KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kaslik Péter: Mikor lesz ismét Nemzeti a Színház?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az „eredeti” Nemzeti Színházunk  épületét a Monarchia politikai függőségében lévő Magyarországon 1913-ban lebontották, 1965-ban pedig (az 1956-os forradom tizedik évfordulóját megelőző évben), a budapesti földalatti megépítésének követelményeire hivatkozva felrobbantották. (A hatalom kiadta a parancsot a sajtónak: Ne legyen gyász, sem érzelgősség. És nem volt sem gyász, sem érzelgősség.)

A fentiek következtében ma nincs egy tényleges hely, ahova el lehetne látogatni, és azt mondani: “Itt, ezen a helyen csapott át népünnepélybe 1848-ban a Bánk Bán előadása. Itt, ezen a helyen tűzte Laborfalvi Róza a kokárdát Jókai Mór mellére. Ami megmaradt, és ez nem kevés – a Nemzeti Színház eszménye. Nem az anyagban, és térben való épület, hanem az időben létező, országhatárokon átívelő eszménykép. Ehhez, azonban ragaszkodni kell. És most már talán tenni is lehet érte valamit – de most már sürgősen!

Kinek a színháza?

Alföldi Róbert 2007-ben benyújtott, a Nemezeti Színház  vezérigazgatói Pályázatában többek között a következő személyeket nevezi meg Pályázatának hivatalos támogatóiként:  Spíró György, Esterhazy Péter, Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, és Rakovszky Zsuzsa.  Ennyit talán a professzionális etikáról, és a “Chaver mivee chaver” (“Haver hoz egy havert) hagyományának ápolásáról.

A Nemzeti Színház meghívásos pályázatott hirdetett a Tízparancsolat egyikének feldolgozására. A „korunk kérdéseinek” lépten, nyomon hangoztatott elsőbbsége alapján joggal remélhette a balga színházlátogató, hogy a volt kormánykoalíció körüli menetrendszerűen feltáruló pénzügyi botrányokra, és törvénysértésekre való tekintettel, a Nemzeti Színház “meghívásos” pályázatra beérkezett művek nyertese netán a Tízparancsolat: “Ne lopj”, vagy a „Ne tégy hamis tanúságot” (Hitközséged elnökeként, ne avatkozz bele az ügyészség munkájába”) tárgyú drámák nyernek. Egyfenét!

A meghívásos pályázat egyik nyertese Závada Pál: „Magyar ünnep” c. darabja. Závada Pál viszont Alföldi Róbert vezérigazgatói Pályázatának szintén egyik beajánlója. Történt, pedig, hogy Závada Pálnak már volt egy előző elfekvő regénye, amelynek mintájára Závada írt egy másik regényt, amelyet azután átírt a Nemzeti Színház meghívásos pályázatára. A pályázat, pedig véletlenül éppen arról szólt, hogy akinek van egy ilyen regénye, az nyer.) A „Magyar ünnep”, a Horthy hadsereg erdélyi bevonulásának, illetve Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásának kapcsán az erdélyi zsidók feltételezetten súlyosabb kilátásairól szól. A fentiekkel kapcsolatban, a magyarországi sajtóban azóta többen felhívták a figyelmet arra, hogy Erdély visszacsatolásának időszakában, Románia zsidó honpolgárainak kilátásai sokkal súlyosabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Történelmileg pontatlan, erőltetett, és teológiailag téves Erdély visszacsatolásának időpontját a Tízparancsolat szerinti az ünnep fogalmával azonosítani.

Valóban jó lenne “rendezni közös dolgainkat”, de ezt a legalapvetőbb tények elferdítése alapján nem lehetséges elérni, és a fentiekről szóló párbeszédet nem egy olyan zenés színdarab keretében kellene elkezdeni, ahol a szereplők nyílt színen masturbálnak Nagy Magyarország térképe felett.

A Nemzeti Színház műsorai  – „Divatos értelmetlenségek”

A „Divatos értelmetlenségek” (Fashionable Nonsense) Alan Sokal, és Jean Bricmont közösen írott könyvének címe. A könyv 1997-ben jelent meg francia nyelven, 1998-ban, pedig angolul. A könyv a posztmodern filozófia, és az arra épülő művészeti irányzatok módszeres, és meggyőző bírálata. A könyv alapvető mondanivalója szerint a modern művészeti irányzatok a korszerű tudományos ismeretek félreértéseire, és félremagyarázásaira épülnek.  A fentiek következtében a posztmodern irodalom alapjaiban elhibázott, és értelmetlen. A könyv szerint: „Ha egy modern szöveg érthetetlen, az szószerint azt jelenti, hogy az nem értelmezhető.” (6. o)

A Nemzeti Színház jelenlegi műsorai a következő elemeknek a kusza, és indokolatlanul összezagyvált keveréke:

–         a húszas, és harmincas évek berlini kabaréműsorainak a nemzeti kultúra durva kigúnyolása

– a nyíltszíni szex túltengő dicsőítésére, a közerkölcs rombolása,

– az írás minőségének, és a mondanivaló mélységének az érthetetlen     szövegekkel, és olcsó rendezői „fogásokkal” való helyettesítése

– az amerikai látványszínház (revü) elkápráztató, és üres hatásaira,

– a magyarországi neoliberális körök nemzet becsmérlő fölényeskedése,  provokációja

–         magyar klasszikus irodalmi alkotások borsos áron, és állami pénzen való önkényes, és megsemmisítő jellegű átírása.

Alföldi Vezérigazgatói Pályázata szerint„… a közönség nem érzi úgy, hogy valósággá vált volna a némileg romantikus „nemzeti színházi eszmény.” Vajon kinek a hibája, hogy a “Nemzeti Színház eszmény nem valósult meg? Kinek a kezében volt a magyar kultúrpolitika 1945-től Hiller Istvánig? A Nemzeti Színház igazgatója 1945-től 1962-ig major Tamás volt, aki a  hírhedt vérbíró, és a kádári akasztások egyengetőjének a fivére. Major Tamás maga 1957-ben (!) magas pártfunkcionárius volt. A Nemzeti Színház másik igazgatója, a Szovjetunióból, 1956-ben visszatért, s cinizmusáról, és párthűségéről hírhedt Meruk Vilmos volt. (Meruk Vilmos, a Színházi és Zenei Főigazgatóság vezetőjeként bocsátotta el zeneakadémiai állásából korunk egyik legkiválóbb magyar zeneszerzőjét, Járdányi Pált.)

A magyar történelemben a nemzeti színház léte szorosan összefügg szabadságharcainkkal, forradalmainkkal, és a magyar nyelv, a magyar irodalom, a zene, és tánc önálló létjogosultságáért való küzdelemmel, vagyis nemzeti megmaradásunkért való küzdelmünkkel. A Nemzeti Színház, tehát, nem csak színház. De kinek a színháza?

A fent írás részletesebb változata “Tévesztések színjátéka” címen  olvasható a KDNP Honlapján

 

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó:

Ráverik a farkukat Nagy-Magyarországra… – avagy: gondolatok a Nemzeti Színház “Magyar ünnep” című darabjáról

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “Kaslik Péter: Mikor lesz ismét Nemzeti a Színház?

  1. ” … A KDNP honlapján…”!!! Annak a KDNP-nek, amely lassan egy éve „kormányzati tényező”, s mint ilyen, a kisujját sem mozdította azért, hogy ezek a perverz liberális tetvek eltűnjenek az élvonalból! Pedig a híres (hírhedt) kétharmadjuk birtokában valóban csak egy kisujj pöcköléssel megoldhatták volna ezt a kérdést, (— ha már a többi beígértet pénzszűkére hivatkozva folyamatosan szabotálják.) Ez aztán tényleg nem pénzkérdés. (bár az elszámoltatás és a felelősségre vonás sem az!)
    A KDNP valószínűleg nem ért rá ilyesmikkel foglalkozni, mert a zsinagóga avatás, meg az „izraelita szekció ” babusgatása lekötötte az idejüket, figyelmüket, energiáikat. A „nagytestvér” zsideszt pedig leköti a Gárda és a Jobbik elleni ádáz küzdelem, és az uniós elnökséggel járó idegfeszítő „látványpékség”.
    És egy percre se feledjük, hogy gyurcsány, gergényi és a többiek még mindig szabablábon, míg Budaházy börtönben van !!!

    1. Csíszár József bejegyzése némi pontosítást igényel. A KDNP a parlamentben is követelte Alföldi Róbert menesztését. A MTI tájékoztatása szerint: A kisebbik kormánypárt szerint minden ésszerű határidő lejárt a kultúráért felelős államtitkár számára, hogy a Nemzeti Színház kérdésben lépjen. A Kereszténydemokrata Néppárt keddi közleményében felidézte, hogy 90 napja követelik a Nemzeti Színház igazgatójának menesztését.
      Ide tartozik az is, hogy a KDNP készségesen, és mondhatni egyedüliként leközölte a Nemzeti Színház érdekében írt részletes tanulmányt.
      Kedves magyar honfitársaim. Ezeket én Kanadából írom, és én innen ennyit tehetek.
      Tisztelettel
      Kaslik Péter

  2. Kiknek is az érdeke,hogy ne legyen Magyar Nemzeti Szinház?
    Azt hiszem, mindenki tudja a választ!
    Most már túl sok dolog összevág!

  3. Sajnálattal kell megállapítani, hogy akik elmennek egy ilyen színházba, amelynek egy betegelméjű vezetője van, második fokozat, aki büntetlenül gyalázhatja-hamisíthatja a magyar történelmet ás a magyar nemzetet, harmadik fokozat, s még e kettő előbbi ok ellenére vannak akik el is mennek mindezt megnézni, tapsolni, akkor valóban siralmas a népeseeg egy részének a lelkiállapota, gondolkodása, érzelemvilága.
    Szomorú vagyok, hogy ennyire el lehetetlenítette és eltorzította 100 év alatt a híres pesti gondolkodásmód és felfogás (mindegy. hogy milyen politikai és társadalmi rendszer volt kormányon ennyi idő alatt) egy egész nemzet lelkét. Mert a háttérben mindig is manipuláltak és teszik most is, Miért Budapest kénye-kedve kell egy egész Kárpát-medence gondolkodását meghatározza? Ébredjünk már végre fel, innen indult el nemzetünk megrontása pont ennyi éve.
    S még vannak akik ilyen színházakba járnak és ilyen darabokat és ilyen színészeket tapsolnak?
    …. Folytassa mindenki az elgondolkodást.
    Mit szólnának ehhez neves elődeink, mintaképeink?
    Üdvözlettel minadazoknak, akik megértették, sajnálattal, akik nem érteték meg a fentieket.

  4. Aztán ezt a világcsavargója Kaslikot az mi a fenéért érdekli?

    1. Csupán pontosított Kaslik úr, és ön pedig egójának minden „szépségével”, az éterbe belerondította illetlen mondatát.
      Kár, mert szép nickneve van.
      Saját ?

  5. katalin erdelyi!
    Kaslik Peter Kanadaban is MAGYARKENT erez.on,meg ki tudja mely reszen a vilagnak,de nem magyarul erez.Jo lenne,ha erdemben szolna hozza a fenti cikkhez,es nem szemelyeskedne.Mielott kifogasolna az on megszolitasanak helyesirasi szabalyait:elarulom onnek,a nemzetietlen de azert magyarul beszelo szemelyeknek reszemrol kijar a fenti helyesirasi hiba.

  6. Kaslik úr miért nem érez magyarként Magyarországon?
    ha kifogásoljuk, hogy a zsidók itt vannak hazánkban, ahelyett, hogy a saját hazájukat boldogítanák – akkor Kaslik úrat is csak ugyanolyan alapon értékelhetjük.
    Sok ilyen „okos” magyar él szerte a világon, akik 1990-ig (állítólag) üldözöttek voltak. – Ma már erre senki sem hivatkozhat Kanadában, Svájcban, stb. – Azt hiszem, hogy ezek az „üldözöttek” 40-50 évvel ezelőtt is csak a nagyobb darab kenyér miatt hagyták sorsára hazájukat és honfitársaikat.
    Nos, ezért a véleményemért miért lennék én itthon nemzetietlen?

    1. Hölgyem!
      Ön ostobaságokat beszél. Sokan azért mentek ki, mert tényleg üldözöttek voltak. Persze, aki megtalálta a számítását, s a legtöbb megtalálta, mert szorgalmasan dolgozott, az természetes, hogy nem hagy ott csapot-papot, és nem jön haza csak azért, hogy itt az Ön-félék hitelesnek tartsák a szavait. Mert attól, hogy valaki távol él szülőhazájától, még lehet igaz hazafi! S a szavai is lehetnek olyan hitelesek, mint az Öné.
      Nem arról van pusztán szó, hogy Ön irigyli őket, mert sokkal jobban élnek, mint Ön?
      kicsi Péter

    2. katalin erdelyi!
      A fenti cikkben a Magyar Nemzeti Szinhazrol es annak a mi adonkbol eltartott Alfoldijerol volt szo.Kerem,ne mossa ossze a szezont a fazonnal.
      Ami pedig a megkerdezesunk nelkul rank kenyszeritett izraeli zsidobetelepitest illeti,….nos,…nem errol szol a fenti cikk.Kerem megegyszer:Ne mossa ossze a szezont a fazonnal.
      A politikai partok es kormanyok jonnek es mennek.
      A magyar nemzet marad…Es marad a nemzet iranti huseg,a haza foldjenek szeretete is.Mondja,tenyleg olyan nehez ezt onnek felfogni?

Hozzászólás a(z) Erdélyi Katalin bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük