Lángokban a Közel-Kelet: Irán rakétaözönnel árasztotta el az Öböl-menti országokat, lezárták a Hormuzi-szorost
A szakadék szélére sodródott a Közel-Kelet, és vele együtt a teljes globális gazdaság, miután vasárnap hajnalban Irán példátlan méretű rakéta- és dróncsapást indított az Öböl-menti országok ellen, miközben hivatalosan is bejelentette a létfontosságú Hormuzi-szoros teljes lezárását. Teherán közvetlen háborús lépése az amerikai katonai bázisokat és a nemzetközi hajózási útvonalakat célozta meg, válaszul a korábbi amerikai légicsapásokra. A háborús eszkaláció hatása azonnal végigsöpör a világpiacon: az olajszállítások leállása miatt szinte borítékolható a kőolaj és ezáltal a hazai üzemanyagárak drasztikus növekedése is.
Vasárnap hajnalban iráni ballisztikus rakéták és drónok tucatjai csaptak le egyszerre több Öböl-menti államra. A támadás elsődleges célpontja Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein területe volt. Katar fővárosát, Dohát két hatalmas hullámban érték el a becsapódások, a lakosságot mobiltelefonos vészjelzésekkel, hajnali fél hatkor szólították fel az óvóhelyekre való menekülésre.
Miközben a katari és az emírségi légvédelem folyamatosan semmisítette meg az iráni rakétákat a sűrűn lakott területek felett, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) büszkén jelentette be, hogy sikeresen csapást mért a katari Al-Udeid stratégiai amerikai légibázisra, megsemmisítve egy parancsnoki központot és egy repülőgép-karbantartó létesítményt.
کوێت و قەتەر: „بەرپەرچی زنجیرەیەک ھێرشی ئاسمانیمان داوەتەوە” https://t.co/mMcyQrIN0u pic.twitter.com/xrdKIGyWSf
— Anadolu Soranî (@aasorani) July 12, 2026
Összeomlott a törékeny tűzszünet: a Hormuzi-szorost lezárták
A hajnali brutális támadássorozatot egy szombat esti súlyos tengeri incidens és az arra adott amerikai válasz váltotta ki. Irán a Hormuzi-szorosban megtámadott és lángba borított egy ciprusi lobogó alatt közlekedő konténerszállító hajót, arra hivatkozva, hogy az egy „nem engedélyezett útvonalon” haladt át. Erre reagálva az amerikai hadsereg központi parancsnoksága (CENTCOM) vasárnapra virradóan mintegy 140 célpontot bombázott le Irán déli részén. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter rövid üzenetben figyelmeztetett: Irán megfizet a döntéséért.
Teherán válasza azonban nem maradt el, és a rakétatámadások mellett a legdurvább gazdasági fegyverét is bevetette: az IRGC hivatalos közleményben tudatta, hogy
a Hormuzi-szorost „további intézkedésig”, de legalábbis „az amerikai beavatkozás végéig” teljesen lezárja, és egyetlen kereskedelmi hajó áthaladását sem engedélyezi.
Ezzel a júniusban aláírt, eleve törékeny amerikai–iráni keretmegállapodás végleg elporladt, Teherán pedig egyértelművé tette, hogy véget vetett az egyoldalú alkuk korszakának.
Brutális üzemanyag-drágulás fenyegeti a magyar autósokat is
A Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés elvesztése nem csupán egy távoli regionális konfliktus, hanem a világ gazdasági ütőerének elvágása. Ezen a szoroson halad át a globális kőolaj- és földgázszállítás több mint egyötöde. Minden korábbi, szoros körüli feszültség azonnal és brutálisan megjelent a világpiaci árakban, amit a magyar autósok is azonnal megéreztek a hazai benzinkutakon.
A mostani teljes lezárás és a totális háborús eszkaláció miatt a szakértők szerint elkerülhetetlen az olajárak újabb, drasztikus megugrása. Ha a szoros tartósan zárva marad, a tankolás költségei soha nem látott magasságokba emelkedhetnek Magyarországon is, mivel a globális ellátási láncok megszakadása azonnali áruhiányt és spekulációs áremelkedést indít el a finomított termékek piacán. A Közel-Keleten eldördült fegyverek árát így végső soron ismét a mindennapi fogyasztók fogják megfizetni.
Szerző: Kiss Elvira
Kiemelt képen: Iráni katonák a Perzsa-öböl nemzeti napján a Hormuzi-szorosban, 2019. április 30-án. (AFP fotó)
#Irán #Katar #Rakétatámadás #HormuziSzoros #Lezárás #Kőolaj #ÜzemanyagÁr #CENTCOM #Háború #GazdaságiVálság #NIF
