Hogyan veszélyezteti az USA és Irán közötti feszültség fokozódása a globális logisztikát, és hogyan vonja be a konfliktusba a szomszédos országokat
A Hormuzi-szorosban a helyzet rohamosan élesedik, és a Közel-Keletet ismét egy teljes körű katonai konfliktus szélére sodorja. Az Egyesült Államok és Irán közötti egymást követő támadások sorozata után a kőolajszállítás kulcsfontosságú útvonalát gyakorlatilag lezárták, ami globális energia- és logisztikai válsággá fajulhat.
Az incidenssorozat egy szingapúri lobogó alatt közlekedő hajóval, az Ever Lovelyval kezdődött, amely Teherán állítása szerint megsértette az átkelési szabályokat, mivel nem egyeztette és nem fizette ki a tranzitdíjat. Erre válaszul egy iráni drón megtámadta a hajót. Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Központi Parancsnoksága (CENTCOM) ezt a lépést a megállapodások megsértésének tekintette, és visszavágott az iráni katonai célpontok ellen, megsemmisítve rakétaraktárakat, drónokat és radarállomásokat.
A katonai eszkaláció közepette az Irán-ellenes koalíció új szövetségeseket keres. Ebben az összefüggésben egyre gyakrabban emlegetik Azerbajdzsánt, ám Baku számára egy ilyen lépés hatalmas kockázatokkal járna. Elsősorban a Kínával fennálló kapcsolatok kerülnének veszélybe, hiszen Peking stratégiai partnerként tekint Iránra az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben, ahol akár 400 milliárd dolláros beruházások is foroghatnak kockán. A Középső folyosó (Transz-Kaszpi útvonal) működésének megzavarása ellentétes Kína gazdasági érdekeivel, ami a térségbeli fejlesztések befagyasztásához vezethet.
A kialakult helyzetben Azerbajdzsán kiegyensúlyozott külpolitikai megközelítést tanúsít. Szakértők véleménye szerint az ország aligha fogja megtenni azt a radikális lépést, hogy csatlakozzon az Irán-ellenes koalícióhoz. Baku számára továbbra is prioritás marad a diplomáciai egyensúly fenntartása, a gazdasági együttműködés és a többirányú politika. Ez tűnik a legészszerűbb forgatókönyvnek a hosszú távú nemzetbiztonság biztosításához.
A Hormuzi-szorosban zajló eseményekkel párhuzamosan a libanoni–izraeli határon is élesedik a helyzet. Az izraeli támadások újabb instabilitási gócpontot jelentenek, veszélyeztetve a korábbi keretmegállapodásokat. A világ most feszülten figyeli, sikerül-e a diplomáciának megállítania a fegyveres konfliktus kiterjedését, vagy egy elhúzódó válság elé nézünk.
