Hon(vissza)foglalással vádolja a magyar államot a volt budapesti szlovák nagykövet
Szijjártó Péter tegnapi látogatása nem csak a Szövetség politikusaival való találkozása miatt lesz emlékezetes. Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a magyar külügyminiszter kollégájával, Ivan Korčokkal is találkozott Poszonyban. Az udvariassági látogatásként beharangozott tárgyalás azonban nem várt fordulatot vett. Korčok szépen becsomagolva bár, de élesen bírálta a magyar kormány határon túli politikáját.
Szijjártó ugyan rutinosan elhárította Korčok támadó megjegyzéseit, így a tárgyalás nem zárult diplomáciai botránnyal, a szlovák sajtóban azonban tegnap óta igen intenzíven rezonál a két miniszter találkozója. A Denník N meglepően tárgyilagos cikkben számolt be az eseményről, a baloldali Pravda azonban intenzíven beleállt a kérdésbe. Azzal vádolták meg a magyar kormányt, hogy felvásárolja „Dél-Szlovákiát”. Alig tizenkét óra alatt négy cikk is megjelent náluk a témában. Ezek közül a legérdekesebb (a többi inkább félsoviniszta vagdalkozás, mint az „Orbán úr, el a kezekkel Szlovákiától!” című Miroslav Čaplovič jegyzet) egy a volt budapesti szlovák nagykövettel, a Szlovák Kommunista Párt (KSS) egykori elnökével, Peter Weiss-szel készült interjú.
Ebben a szokásos toposzok mellett néhány igen meredek állítás is elhangzik. A budapesti külképviseletet 2009 és 2013 között vezető Weiss például kijelentette:
Weiss ugyan az átlagosnál szebben csomagolta be a revizionista vádat, mindenesetre a lényeg továbbra is ugyanaz. A szlovák politikai elit jelentős része még mindig Magyarországtól félti a szlovák államot. A volt diplomata például különösen hosszan fejtegeti a magyar állam szimbolikus, határon túl élő magyaroknak tett gesztusait (kettős állampolgárság, magyar igazolványok, választójog), majd azt nehezményezi, hogy az Orbán-kormány nem csak azokon a területeken (oktatás, kultúra, sajtó) támogatja a felvidéki magyarokat, ahol ez – legalábbis szerinte – megengedhető, hanem gazdasági téren is. Weiss persze nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy a határon innenső oldalán talán nem is lenne szükség a magyar gazdaságélénkítő programra, ha a mindenkori szlovák vezetés nem kezelné mostohagyerekeként a déli országrészt.
Az interjúnak azonban nem ez a legfurcsább állítása.
Az is elkerülte például a kommunista párt egykori elnökének figyelmét, hogy a budapesti támogatásokból bizony a szlovák gazdaság is profitál. Vastagon! A kisvállalkozóknak nyújtott támogatások, a gazdaságélénkítésből származó bevételek, vagy akár az óvodafelújítási programot téglafallá és tetővé konkretizáló vállalkozók által befizetett adóeurók a szlovák államkasszát gyarapítják.
Weiss szerint eredetileg arról volt szó, hogy a magyar állam a régió gazdasági fejlődését támogató programot indít el, ehelyett
Értsd, a magyar állam magyaroknak ad támogatást. Weiss azt már nem fejti ki, mi a probléma ezzel, ahogy arról a sokatmondó tényről is megfeledkezik, hogy Budapest rengeteg pénzzel támogatja a magyarországi szlovák kisebbséget is.
Többel, mint amennyit a szlovák állam küld a magyarországi szlovákoknak.
Az interjú végén még a Beneš-dekrétumok is napirendre kerülnek. Weiss elképesztő tudatlanságról, vagy inkább szűklátókörűségről tanúbizonyságot téve kijelenti,
– zárul az interjú.
A volt nagykövet véleménye egyébként általánosan elterjedt a szlovák társadalomban s ezzel párhuzamosan a felvidéki magyar közösségben is tartja magát egy tévhit. Sokak számára a Beneš-dekrétumok egyet jelentenek a csehszlovákiai magyarság és németség jogfosztását előíró elnöki rendeletekkel. Ez azonban csak részben fedi a valóságot. A londoni emigrációból hazatérő Eduard Beneš a kassai kormányprogram keretében ’45 áprilisa és októbere között 143 elnöki rendeletet adott ki. Ezek közül 13 közvetlenül, 20 pedig közvetve diszkriminálta az őshonos magyarságot, illetve németséget, a többi államszervezési kérdésekkel foglalkozott. A Beneš-dekrétumok miatti bocsánatkérés, uram bocsá’ joghatásuk megszüntetése a felvidéki magyarság számára egész mást jelent, mint a szlovákoknak. Ők saját államiságuk megsértését látják már csak a téma felvetésében is, nem véletlen, hogy a Szövetség alakuló kongresszusán a szlovák sajtót két téma érdekelte igazán. Az autonómiakérdés és a Beneš-dekrétumok. A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a fenti distinkció nem csak Weiss interjújából hiányzik, szinte nincs szlovák értelmiségi, aki ne spórolná meg ezt a különbségtételt. Erre érdemes figyelnünk a jövőben!
MOST A LEGNÉPSZERŰBBEK :
Az ukrán energiaholding közölte, télen a lakosság leginkább csak magára számíthat
Az ukrán DTEK energiaholding vezérigazgatója, Dmitro Szaharuk azt tanácsolta a…
Az Európai Unió fogást keresett Magyarországon, de végül hatalmas öngólt lőtt
A Die Tageszeitung szerint Josep Borrellnek magába kell néznie. Ez…
Itt az orosz válasz Zelenszkij tárgyalási javaslatára
Vlagyimir Zelenszkij jelzése, miszerint Ukrajna készen áll a béketárgyalások folytatására…
Pánikhangulat Brüsszelben: egymás között osztották fel a Patriótáknak járó bizottsági helyeket, de már sejtik, hogy rossz vége lehet
Egy biztos, a brüsszeli lap szerint a Patrióták Európáért frakció…
Az EU szerint az ukránok jogsértő olajbojkottja nem gond Magyarország és Szlovákia számára
Nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt,…
Puccs zajlott le Liberisztánban úgy, hogy észre sem vettük?
Egyre többen vélik úgy, hogy az USA-ban az „elit” gyakorlatilag…
Kína: Az USA a hazugságok birodalma
Az USA a hazugságok birodalmává vált, mert dezinformál saját önző…
Mi történik itt? A Deep State lényegében megfenyegette Donald Trumpot
A „mély állam”, amely most az amerikai titkosszolgálatot használja fel…
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését Joe Biden
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai…
Iskander csapódott a NATO oktatói közé Ukrajnában
Egy rakétacsapás megsemmisített egy ideiglenes telepítési pontot, ahol nyugati kiképzők…