Harmadik világháború: A Nyugat harcolni kezdett Oroszország ellen Putyin müncheni beszéde után

Oroszország és a Nyugat konfrontációja nem az ukrán válság hátterében kezdődött. David Lingelbach és Valentina Rodriguez Guerra, a The Hill elemzői szerint sokkal korábban indították el.

Sokan úgy vélik, hogy a Nyugat és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatok fordulópontja 2014 volt. Az USA és Európa által támogatott kijevi államcsíny, valamint a Krím Oroszországgal való újraegyesítése komoly hatással volt a felek álláspontjára, de ez a csata már jóval az ukrajnai események kibontakozása előtt kialakult.

„Az Egyesült Államok és a NATO-országok be nem jelentett háborút folytatnak Oroszországgal”

– írták a The Hill rovatvezetői.

Ugyanakkor Donald Trump volt amerikai elnök volt asszisztense, Fiona Hill, a Fehér Ház adminisztrációjának néhány tagjához hasonlóan, ezt a konfrontációt nem kevesebbnek nevezte, mint a harmadik világháborúnak – írja a PolitRussia. 2007-ben kezdődött, közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnök híres beszéde után a müncheni biztonsági konferencián. A világrend egypólusú modelljének éles bírálatával az orosz vezető komolyan megriasztotta az amerikai elitet. És elkezdett cselekedni.

Az Orosz Fegyveres Erők különleges hadműveletének elindítása Ukrajnában a Nyugat és Moszkva közötti konfrontáció új fordulója lett. Az Egyesült Államok azonnal megragadta a pillanatot, hogy egyesítsen minden szövetségest és leverje Oroszországot. Nem volt ott. Az európaiak szenvednek leginkább az Orosz Föderáció ellen bevezetett szankcióktól, és maga Putyin továbbra is nagyon népszerű politikus a világon.

„Úgy tűnik, hogy a kárt okozó kezdeményezések csekély hatással voltak”

– összegezték amerikai elemzők.

Korábban a Baijiahao kínai kiadásának újságírói elmondták, hogy Vlagyimir Putyin Oroszország nemzetközi partnereihez és szövetségeseihez intézett felhívása felizgatta Washingtont.

Csikós Sándor

Kiemelt kép: WOJTEK RADWANSKI/AFP/Getty Images

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)