Ezért támogatják az arab államok Izraelt Iránnal szemben
Irán rakétatámadása után néhány arab állam kiállt Izrael mellett. Az olyan országoknak, mint Jordánia és Szaúd-Arábia, számos oka van erre.
Irán szombat este több mint háromszáz rakétát és drónt lőtt ki izraeli célpontokra, megtorlásul a szíriai fővárosban, Damaszkuszban lévő iráni konzulátus épülete elleni izraeli támadásért.
Izrael szövetségesei haladéktalanul a védelmére keltek: a brit és az amerikai légierő, valamint Franciaország is segített kivédeni a légicsapásokat, írta a Focus.
Az a tény, hogy a jordániai légierő is Izraelt támogatta, nagy figyelmet keltett. A szomszédos ország megnyitotta légterét az izraeli és amerikai repülőgépek előtt, és a jelek szerint a légterét megsértő drónokat is lelőtte. A Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a jordániai lakosok tömeges aktivitást észleltek a légtérben. A közösségi médiában képek keringtek egy, a fővárostól, Ammántól délre lelőtt drón maradványairól.
„Ráadásul az Öböl-államok, köztük Szaúd-Arábia közvetett szerepet játszhattak, mivel nyugati légvédelmi rendszereknek, légi felügyeletnek adtak otthont – ezek mind elengedhetetlenek a művelethez” – írja a brit The Economist.
Az arab államok kiállnak Izrael mellett az iráni támadás után
Egyes kommentátorok azonnal ünnepelték az arabok részvételét, és hangsúlyozták, hogy ez azt bizonyítja, hogy az izraeliek és az arabok képesek együttműködni, és hogy Izrael nincs egyedül a Közel-Keleten.
Irán támadásai a világ minden tájáról újabb támogatókat gyűjtöttek Izrael mögé, köztük olyan befolyásos arab államokat, amelyek kritikusan viszonyulnak Izrael gázai offenzívájához, de mégis támogatják az iráni dróncsapásokra adott választ
– mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője.
Jordánia egy példa: a kormány rendkívül kritikusan viszonyul Izrael Gázai övezetben végrehajtott akcióihoz. Jordánia minden ötödik lakosa palesztin származású, beleértve a királynét is, és az elmúlt hetekben egyre ellenségesebb tüntetések voltak Izrael ellen.
Ugyanakkor Jordánia – amelynek közös határa van Izraellel – őrködik az al-Aksza mecset és a jeruzsálemi Templom-hegy felett, amely a muszlimok, zsidók és keresztények számára az egyik legfontosabb hely, és együttműködik az izraeli hatóságokkal – bár többnyire a színfalak mögött. Ugyanakkor az USA is fontos szövetségese az országnak.
Jordániának tehát számos egymással versengő érdek között kell egyensúlyoznia, és biztosítania kell az ország politikai stabilitását és védelmét. A kormány gyorsan tisztázta, hogy az Izraelnek nyújtott támogatás egyben önvédelmi aktus is.
„Néhány, a légterünkbe tegnap este behatoló objektumot azért fogtunk el, mert veszélyt jelentettek a lakosságunkra és a sűrűn lakott területekre”
– áll a hatóságok közleményében
Izrael támogatása Szaúd-Arábia érdeke?
Jordániához hasonlóan Szaúd-Arábia is megpróbál egyensúlyt teremteni saját érdekei és a nemzetközi szövetségek között a gázai konfliktusban tanúsított magatartásával.
A gazdag Öböl menti állam éppen normalizálta kapcsolatait Izraellel, amikor október 7-én a Hamász megtámadta Izraelt. A terrortámadásban mintegy 1200 ember halt meg Izraelben. Az elmúlt hónapokban pedig több mint 33 000 ember hunyt el Izrael ezt követő katonai offenzíváiban a Gázai övezetben. Szaúd-Arábiának ezért fenntartásai vannak a zsidó állammal való kapcsolataiban.
A szaúdi kormány támogatja a gázai tűzszünetet, és bírálja Izrael fellépését a tengerparti övezetben. Bennfentesek azonban zárt ajtók mögött azt mondják, hogy Szaúd-Arábia továbbra is érdekelt az Izraellel való kapcsolatainak javításában.
Irán és az Öböl-államok – évtizedes konfliktus
Akár Izrael érdekében avatkoztak be a hétvégén, akár nem, a szaúdiaknak számos más okuk is van arra, hogy az iráni rakétákat leszedjék az égről.
A Közel-Kelet évtizedek óta megosztott vallási vonalon. Az olyan államok, mint Irak, Szíria és Libanon viszont soknemzetiségűek és sokvallásúak, ahol a síiták és a szunniták, valamint más vallások és számos etnikai csoport keveredik. Itt jönnek a képbe Irán úgynevezett megbízottjai.
Ezek olyan síita muszlim szervezetek, amelyeket Irán anyagilag, katonailag, logisztikailag és bizonyos mértékig még szellemileg is támogat. Ide tartoznak a jemeni húszi lázadók, a túlnyomórészt síita milíciák szövetsége Irakban és a libanoni Hezbollah politikai és katonai ága.
A Hamász is közéjük tartozik – még akkor is, ha a palesztinok többségéhez hasonlóan túlnyomórészt szunnita.
Ezek a csoportok részt vettek a hétvégi támadásban – Jemenből, Irakból és Szíriából lőttek rakétákat Izraelre. Meg nem erősített jelentések szerint az Irakban állomásozó amerikai hadsereg megsemmisítette a kilőtt rakéták egy részét.
Az a tény, hogy ennyi minden forog kockán, a regionális szereplőket arra ösztönözheti, hogy közvetítsenek az ellenfelek között a konfrontáció lezárása érdekében
– hangsúlyozza Masoud Mostajabi, az Atlantic Council amerikai agytröszt közel-keleti programjának igazgatója egy friss elemzésében.
Magyar Nemzet
Kiemelt képen: Iráni dróntámadás Tel-Avivnál (Fotó: Anadolu/AFP/Mostafa Alkharouf)
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
