KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Európa túlbecsüli globális befolyását, amikor megpróbálja kivéreztetni Oroszországot

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Európa gazdasági és társadalmi bizonytalansággal néz szembe, mivel vezetői tévesen úgy gondolták, hogy a világ nemzetei összefognak Oroszország ellen.

Görögországban a 2,5 millió munkavállalót képviselő szakszervezetek „inflációs sztrájkot” hirdettek a megélhetési költségek emelkedése ellen. Franciaországban – a gazdaság helyzet miatt – több mint 100 000 ember tüntetett. Csehországban csaknem 70 ezren tüntettek az EU és a NATO ellen, lemondásra szólítva fel a cseh kormányt. Németországban több városban közel 25 000 ember tiltakozott az energiaárak ellen. Hasonló a történet Romániában, Belgiumban és Olaszországban.

24 órás általános sztrájk sés tüntetés Athénban, Görögországban november 9-én. Fotó: Reuters

A ma Európa szerte terjedő tiltakozások nem hasonlítanak a közelmúltban történtekhez. Nem az emberi jogokról vagy az éghajlatváltozásról szólnak, amelyek csak bizonyos csoportokat vonzanak. Az európaiak az egész kontinensen ugyanazt követelik: az árak csökkentését, az energiaválság megoldását és a háború befejezését.

Világossá válik, hogy Európa vezetőinek hónapokkal ezelőtt hozott döntései Ukrajnával kapcsolatban hibásak. Ha a tiltakozások és a sztrájkok nem vezetnek sehová, akkor vajon mi történik ezután?

A válasz a következő hónapokban hozott döntésektől függ. Amennyibe az európai politikai osztály nem néz szembe a realitásokkal, napjai meg vannak számlálva. De milyen hibák is vezettek idáig?

Először is Európa azt feltételezte, hogy hatással lesz a világra. Úgy gondolta, hogy az orosz pénzeszközök feletti irányítás átvételétől, valamint a világ nemzeteire helyezett nyomásgyakorlástól, hogy szakítsák meg orosz kapcsolataikat, elegendő erővel bír az orosz gazdaság összeroppantására. Ennek azonban az ellenkezője történt.

A világ lakosságának mindössze 16 százalékát képviselő kormányok szankcionálták Oroszországot, ami azt jelenti, hogy kevés nemzet volt hajlandó Európa érdekeit a sajátjaik elé helyezni. És miközben Európa igyekszik „elfalazni” Oroszország gazdaságát, más nemzetek új módokon nyitnak Oroszország felé, például úgy, hogy az orosz energiát Egyesült Arab Emírségek dirhamokban árazzák.

Másodszor, Európa azt feltételezte, hogy polgárai ellenállnak a tetteiből fakadó csapásoknak, miközben csak “sebtapasz” megoldásokat kínál. Ezt a téves számítást igazolják a franciaországi benzinkutakon kirobbant verekedések, valamint az egyre terjedő energiakorlátozások. Ezek egykor olyan jelenetek voltak, amelyek csak az „instabil” címkével ellátott országokban jelentek meg. Európa korábban gondolni sem mert ilyen forgatókönyvre…

Mára azonban az üzemanyag és a véletlenszerű pillanatokban bekövetkezett áramvesztés miatti állapotok Európa új status quo-jává válnak. Ahogy a probléma növekszik, és az embereket drasztikusabb intézkedések meghozatalára kényszerítik (a kevesebb zuhanyozáson vagy extra pulóver viselésen túl), hatalmas társadalmi robbanások következhetnek be.

Harmadik nagy hiba, hogy Európa túlbecsülte elszakadási képességét Oroszországtól. A “hidrogén-szövetség”, amelyet Németország kötött Kanadával, csaknem egy évtizedre van a megvalósulásig. Az Oroszország-ellenes szankciók miatti energiaveszteség ellensúlyozására pedig az európai nemzetek a szénerőművek újraindítását tervezik. A „fenntarthatóság megszüntetése” az új cél Európa számára? Szegèny kicsi Greta…

Európa annyira kétségbeesetten vágyik az energiára, hogy elkezdte korlátozni az energiaexportot, amiért más nemzetek, például India fizetett. Úgy tűnik, hogy új stratégiája az energiafelhalmozás. És a következő fejfájás az Ázsiával való összecsapás lehet, amelyet így mind közelebb tol Oroszországhoz.

Európa vezetőinek többsége azt feltételezte, hogy egy közös ideológia (demokrácia) és közös aggodalom (az ukrajnai humanitárius válság) elegendő ahhoz, hogy a világ országait az európai politikai irány igájába szorítsák.

Ezek hibás feltételezések voltak. Ma a világ változik, nagyrészt azért, mert a nemzetek visszaszerzik szuverenitásukat és eltávolodnak a kialakult dolláruralmi rendszertől.

Még ha Európa egyik napról a másikra változtat is stratégiáján, vannak olyan átalakulások, amelyek megmaradnak. Először is Európa széttöredezett, nem képvisel egységes álláspontot. Ami a védelmet illeti, Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, Franciaország nem használ atomfegyvert még akkor sem, ha Oroszország használja azokat Ukrajnában. A NATO többi tagja elégedett lehet ezzel a nyilatkozattal?

Eközben a magyar kormány népszavazást tervez az Oroszország elleni energetikai szankciókról. Az európai energiaválság súlyosbodásával más európai országok is tartanak-e hasonló népszavazást? A nacionalizmus új formája is felemelkedésben van Európában. A csehországi tiltakozásokat az „Elsősorban Csehország” üzenettel a zászlajukon tartották.

Ezzel párhuzamosan ingatag talajon állnak Európa fő szövetségesei, akikre Brüsszel korábban is számíthatott. Mind az Egyesült Királyság, mind az USA egyre erősödő belpolitikai nehézségekkel néz szembe, melyek végeredményei az ukrajnai finanszírozás visszaesése lehet.

Európa-szerte a nemzeteket inkább a belső ügyeik foglalkoztatják, mint a külsők. A tél beköszöntével az ukrajnai háború intenzitása nemigen gyengül. Európának egyetlen kérdésre kell válaszolnia: továbbra is támogatja-e Ukrajnát a társadalmi és gazdasági stabilitás rovására? Ez a kérdés fogja meghatározni hogyan és mikor ér véget a háború, és mi történik ezután az európai kontinensen.

De egy biztos: az az Európa, amelyet a világ az ukrán háború előtt ismert, megszűnt létezni. Európa ma “lángokban áll”…

Szerző: Abishur Prakash

Fordította: Tamás a Krímből

Eredeti cikk ITT

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this: