Hirdetés

Elfogadhatatlan a brüsszeli olajembargó, az egész kontinenst tönkre vágná

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A szankciók beláthatatlan következményeket okoznának az egész kontinensen

„Amennyiben a brüsszeli terv, az oroszok elleni azonnali olajembargó megvalósulna, benzin és gázolajhiány lenne az egész kontinensen, amely azokban az országokban, amelyeknek nincs tengerpartja, óriási méreteket öltene”írja az Origo. Hozzáteszik: különösen igaz ez az egykori szocialista országokra, amelyeknek olajellátása történelmi okokból az Oroszországból érkező vezetékekre alapul. Így a szankciók beláthatatlan következményeket okoznának Magyarországon:

azonnal áruhiány alakulna ki a boltokban, és gyakorlatilag leállna a gazdaság.

A benzin ára azonnal 700 forint, a gázolajé 800 forint lenne literenként, és 5-6 milliárd eurónyi (1800-2200 milliárd forint) hiány keletkezne a magyar költségvetésben. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a végsőkig el fog menni, hogy megakadályozza a lépést. A portál összeszedte az embargót érintő részleteket!

Abban nincs vita a szakértők között, hogy a Brüsszel által tervezett, Oroszországgal szembeni kőolajembargónak erősen negatív hatása lenne az egyes uniós tagállamok gazdaságára. Ez kiemelten igaz Magyarországra (és Szlovákiára), mivel a nyers kőolaj 60 százaléka az oroszoktól a Barátság kőolaj vezetéken keresztül érkezik. Ez az olaj ráadásul Urál típusú, úgynevezett nehéz kőolaj, különbözik a nyugati piacokon beszerezhető Brenttől.

A MOL-nak két finomítója érintett a folyamatban: a százhalombattai és a pozsonyi, mindegyik Urál típusú nyersolajat tud feldolgozni. Márpedig az Európai Unió vezetése által erőltetett, úgynevezett alternatív kőolajokra való átállás költséges és időigényes. A MOL számításai szerint ha Magyarország az oroszországi ural típusú (nehéz) olajról más, brent (könnyű) olajtípusra váltana, az jelentős költségekkel (nagyságrendileg 400-500 millió dollárral, akár 150 milliárd forinttal) járna, és nem mellesleg 2-4 évbe telne – jegyzi meg az Origo.

Ha Brüsszel terve megvalósulna, akkor az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat más piacokra irányítanák át. Ennek pedig értelemszerűen az lenne a következménye, hogy Európából eltűnnek ezek a mennyiségek. Így Magyarország nem tudna a kontinensről finomított benzint vagy gázolajat beszerezni. Így pedig maradna az Európán kívüli megoldás, csakhogy az Adria vezetéken leghamarabb fél év múlva lehetne az embargó miatt kiesett mennyiséget pótolni.

Komoly következmények

Egy azonnali embargó ellátás-biztonsági kockázatot eredményezne, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig 2 milliárd liter, aminek több mint 30 százalékát nem lehetne gyorsan pótolni. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének:

Egy ilyen helyzetre a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Az Origo megjegyzi, hogy az ellátás-biztonsági kockázat csökkenthető egy hosszabb átállási időszak alkalmazásával. Ebben az esetben viszont a finomítók leállása és átállítása miatt kérdéses, hogy finomított üzemanyagot, benzint és gázolajat, honnan és milyen áron tudna importálni Magyarország. Feltételezni lehet, hogy egy turbulens piaci helyzetben Magyarország nagyon nehezen tudna megfelelő mennyiségben hozzájutni a finomított kőolajhoz, illetve ha mégis hozzá is jut, a beszerzési ár vélhetően igen magas lenne.

Arról nem is beszélve, hogy a 480 forintos benzinárstop fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Abban az esetben, ha a jelenlegi szintről (106 amerikai dollár/hordó) – egy esetleges olajembargó következtében – 130-140 amerikai dollár/hordó árszintre emelkedik a Brent ára, akkor nehezen lehetne tovább védeni a 480 forintos árat. Kiesne a belföldi termelés és az ország importra váltana. A megemelkedett árú Brentből csak külföldön lehetne olajat finomítani ez sokkal drágábbá válna, mint a jelenlegi belföldön, uráli típusú olajból finomított termék.

Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos benzinárstop helyett itthon közel 700 forint lenne a benzin és közel 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné.

Magyarország GDP-jében mindez 5 milliárd eurónyi veszteséget okozna.

Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelhetik a MOL finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az 1 milliárd eurót, így a teljes veszteség akár 6 milliárd euróra (kb. 2200 milliárd forintra) is nőhet.

A magyar kormány nem engedi veszélyeztetni a magyar olajellátást

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a magyar kormány nem támogatja Brüsszel terveit, hiszen az az országra nézve végzetes következményekkel járna. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban egyértelművé tette, hogy Magyarország nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná Magyarország energiabiztonságát.

Mandiner

Kiemelt kép: illusztráció / Getty Images

Facebook hozzászólások

toggle
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás