KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Die Welt: A Nyugatnak óvatosnak kell lennie, mert Oroszországnak olyan pusztító potenciálja van, amilyen rajta kívül csak az USA-nak

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A szerző szerint ha Ukrajna veszít, akkor a NATO-t a hidegháború leghidegebb szakaszának megfelelő módon kell fejleszteni.

A Die Welt véleménycikkben fejtegette, milyen veszélyeket rejthet magában az orosz-ukrán háború, és milyen veszélyekkel kell a Nyugatnak számolnia;

 valamint azt is megtudhattuk, hogy ki bírálhatja Ukrajnát.

Leszögezték, „ostobaság lenne Ukrajna érdekében lekicsinyelni a Nyugatra leselkedő veszélyt”. A szerző szerint „érthető”, hogy Ukrajna a lehető legtöbb fegyvert követeli a Nyugattól, viszont annak a saját érdekeit is meg kell védenie. „Mielőtt vadászgépeket szállítanánk Kijevnek, mérlegelnünk kellene az összes lehetséges következményt – különösen a háború közelmúltbeli alakulásának fényében” – írták.

Teljesítenie kell a Nyugatnak Ukrajna kívánságait?

A cikkben kifejtette a Die Welt publicistája, hogy „a csupasz szükség és a sötét kétségbeesés az, ami miatt Kijev egyre hangosabban kér harckocsikat és repülőgépeket, tengeralattjárókat és nagy hatótávolságú rakétákat. Egy hasonló helyzetben minden választott államférfi valami hasonlót követelne. Ez lenne a kötelessége a saját népe iránt. De vajon a Nyugatnak követnie kell-e a kívánságaikat?”

A szerző úgy véli, komoly érvek szólnak amellett, hogy Ukrajnát fegyverezze fel a Nyugat, viszont nem fogadható el, hogy egy ekkora konfliktusban a nyugat moralizálói felháborodással, dühvel és haraggal feladják a saját biztonságuk iránti felelősségérzetüket”.

Helytelen lenne, ha Oroszországtól megijednénk

A cikk szerint helytelen lenne megijedni Oroszország fenyegető gesztusaitól. Mint írták, „ugyanilyen helytelen és hanyag lépés volna Oroszországot, ezt az »atomrakétás Felső-Voltát«, ahogy Helmut Schmidt nevezte a hidegháború idején, olyan törpének képzelni, mint Irakot Szaddám Huszein alatt, és ennek megfelelően lekicsinyelni a katonai veszélyeket”.

Hiszen Oroszország olyan pusztító potenciállal rendelkezik, amely egyébként csak az Egyesült Államok számára elérhető”.

A publicista szerint „mivel nem zárható ki, hogy a helyzet eszkalálódni fog, a háború minden lépését alaposan meg kell fontolni, és minden fél érdekeit mérlegelni kell”„Emberileg érthető okokból Kijev a háború első napjától kezdve abban érdekelt, hogy a Nyugatot úgy vonja be a konfliktusba, hogy az aktív részese legyen a háborúnak. Kijev tudja, hogy Ukrajnának csak akkor lenne esélye az ellenség szétzúzására, ha maguk a NATO-tagok is beavatkoznának a harcba”.

A szerző szerint ennek folyományaként Ukrajna elfogadja, hogy a nyugati államok belecsússzanak a harcokba, viszont a legtöbb nyugati szövetséges ezt meg akarja akadályozni, hiszen el akarják kerülni a világháborút.

Ez is érdekelheti:  Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Az Európai Bíróság döntése kísérlet a magyar nemzet ellenállásának megtörésére

Milyen retorzióra számíthat a Nyugat?

A Die Welt szerzője kifejtette, hogy a másik ok arra, hogy ne szállítsanak vadászrepülőgépeket Ukrajnának az, hogy akkor a nyugati technikusoknak Ukrajnában kellene karbantartaniuk és megjavítaniuk ezeket az érzékeny szerkezeteket. „Mi történne, ha a karbantartó egységeket bombáznák? Milyen ellenlépésekre számíthatna a Nyugat, ha az F-16-os bombázók orosz infrastruktúrát pusztítanának? Bolond lenne az, aki e válaszok komor lehetőségeit ne venné komolyan.” – vetette fel a publicista.

A háború céljáról

A szerző kifejtette, hogy „ha követjük Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szavait, a háborút azért is kell vívni, hogy az oroszokat minél több katonai képességtől megfosszuk”. Ugyanakkoramit nem említett meg Austin, az az, hogy mindeközben a nyugati oldal is veszít elrettentő erejéből”.

Leszögezte, hogy az európaiak amúgy is gyenge harci felszereltsége február 24-e óta folyamatosan csökken. Mint írta, „a NATO a hidegháború végén birtokolt 100 jól felszerelt hadosztályból ma már csak nyolc előretolt harccsoporttal rendelkezik”.

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

A szerző szerint ha Ukrajna veszít, akkor a NATO-t és a Bunderswehrt a hidegháború leghidegebb szakaszának megfelelő módon kell fejleszteni. Amerika kapcsán pedig így írt: „az USA legfeljebb azt engedheti meg magának, hogy ma nélkülözze azokat a vadászgépeket, amelyekre holnap szüksége lesz. Minél sötétebbek a kijevi kilátások ebben a háborúban, annál nagyobb szükség van a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére.”

Pénz, pénz, pénz!

A szerző a cikkét lezárandó kijelentette: a német GDP 1,4 százaléka nem elég a szövetségi hadseregre, viszont a Willy Brandt kancellár vezette enyhülési politika fénykorában befektetett 3,4 százaléknyi GDP se lenne elég egy olyan háborús helyzetben, mint a mai. „Lengyelország már most is a GDP mintegy négy százalékát fizeti fegyverkezésére” – tette hozzá.

Mandiner

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük