Danilov: „Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs jogunk hibázni” – bármelyik pillanatban elkezdődhet az ellentámadás
A közelgő támadás „történelmi lehetőség”, amelyet Kijev „nem veszíthet el” – mondta a nemzetbiztonsági vezető a BBC-nek.
„Ez megtörténhet holnap, holnapután vagy egy hét múlva”
– válaszolta Danilov, amikor az ellentámadás lehetséges kezdetéről kérdezték, amelyről Kijev már hónapok óta beszél.
A nagyszabású támadást eredetileg tavasszal vagy akár a tél végén akarták megkezdeni, de Kijev többször is elhalasztotta azt a kedvezőtlen időjárási viszonyokra és arra hivatkozva, hogy a nyugati támogatóktól be kell szerezni a szükséges fegyvereket és felszereléseket.
Danilov szerint „furcsa” lett volna, ha elárulja a pontos dátumot, mivel „ezt nem lehet megtenni”. A tervezett támadást „történelmi lehetőségnek” nevezte, amelyet nemzete „nem veszíthet el”, ha „nagy európai országgá” akar válni.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs jogunk hibázni”
– tette hozzá.
Áprilisban a The New York Times arról számolt be, hogy Ukrajna nyugati támogatói nyomást gyakorolhatnak Kijevre, hogy kezdjen tárgyalásokat Moszkvával, ha a várva várt offenzíva nem hoz jelentős eredményeket.
Kijev vegyes jelzéseket küldött az ellentámadással kapcsolatban. A hét elején Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihail Podoliak az olasz Rai TV-csatornának azt mondta, hogy „már tart az ellentámadás”. Csütörtökön azonban egy másik elnöki tanácsadó, Igor Zsovkva cáfolta ezt a kijelentést, mondván, hogy az ukrán erők még mindig csak készülnek a hadműveletre.
Danilov tagadta, hogy az offenzíva már megkezdődött volna, azt állítva, hogy az orosz „irányítóközpontok” és „katonai felszerelések” elleni ukrán csapások csak rutinszerű műveletek.
Danilov megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Oroszország felvázolta az Ukrajnával való konfliktus befejezésének feltételeit. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes szombaton a TASZSZ-nak azt nyilatkozta, hogy Kijevnek fel kell hagynia a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás gondolatával, garantálnia kell a kisebbségek jogait, és az oroszt államnyelvvé kell nyilvánítania.
Ukrajnának el kell ismernie az „új területi realitásokat” is – mondta a magas rangú diplomata, utalva négy volt ukrán területre, amelyek 2022 őszén népszavazások nyomán csatlakoztak Oroszországhoz, valamint a Krímre, amely 2014-ben egy másik népszavazás nyomán újra egyesült Oroszországgal.
Danilov azonban május elején kijelentette, hogy „Oroszország feltételei szerint” nem lehet béketárgyalásokat folytatni.
Kiemelt kép: © Global Look Press / Ukrajna Elnöki Hivatala