KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Buta demagógia helyett… Gondolatok a Kúria döntéséről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

kuriaMost, hogy már aludtunk néhányat a Kúria 2013. december 16-i döntésére, nézzük az egyes pontokat:

1. A Kúriának igaza van abban, hogy a „deviza alapú” kölcsönöket kedvezőbb kamattal kínálták. Azt azonban a Kúria elfelejtette, hogy ez csak egy induló állapot volt. A pénzintézetek többé nem alkalmazták a kedvező deviza kamatot, hanem szubjektív kamatképzést folytattak. A Kúria állásfoglalása tehát megerősíti, hogy a svájci frank kamatának alkalmazása továbbiakban is per tárgya lehet, sőt kell, hogy legyen. A svájci frank kamatlába ugyanis 2008. év végétől nulla körüli értékre csökkent, míg a magyar „deviza alapú” kölcsönök kamata 8-10% nagyságrendre emelkedett. Tehát, per útján a svájci frank kamata szerinti elszámolás kierőltetésével jelentős előnyt érhetnek el a kölcsönfelvevők, ami nagyrészt kompenzálja az árfolyam emelkedését.

A Kúria megfogalmazása szerint a kölcsönfelvevők „devizában adósodtak el”. Ez egy érdekes megállapítás. Mindenki tudja, hogy az ügylet mögött nincs deviza. Egyetlen bank sem vett fel svájci frank kölcsönt, a szabadpiacon nem volt 7.000 milliárd forintnak megfelelő svájci frank, tehát sem a vásárlás, sem a swap ügylet nem volt lehetséges. Végül, az un. szintetikus devizával manipulálni lehet a könyvelést, de nem lehet belőle svájci frank kölcsönt nyújtani. A bíróság és így a Kúria kötelessége is, hogy döntéstét bizonyítékok alapján hozza meg, ami jelen esetben nem így történt.

2. Az „adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.” A Kúria megállapítása igaz. Az árfolyamkockázat azonban nem része egy kölcsönszerződésnek. Az árfolyamkockázat egy befektetési szerződési elem. A kölcsönfelvevők azonban nem befektetési szerződést kívántak kötni, hanem kölcsönt felvenni, ezért a pénzintézet és a kölcsönfelvevők közötti szerződés nem felel meg a felek akaratának. Ezt pedig a Kúriának meg kellett volna állapítani.
A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása” kijelentés a Kúria részéről közgazdaságilag nem megalapozott. Ha a szerződéskötés időpontjában fennálló 20 éves trendet tekintjük, akkor előre látható volt a jövőbeni árfolyam emelkedés bekövetkezése. Ez éppen úgy látható, mint ahogy ma is becsülni lehet a jövőbeni emelkedés mértékét. Az „érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.” Fennállt! Az árfolyam a szerződések jellemző súlyponti időpontjában, 2007 nyarán, mintegy 40 HUF/CHF értékkel a trend alatt volt. Gazdasági törvényszerűség, hogy az árfolyam emelkedésével meg kel, hogy szűnjön. Azt nem lehetett tudni, hogy ez 2008. októberben következik-e be, de azt igen, hogy be fog következni. Erről pedig a kölcsönfelvevőket tájékoztatni kellett volna.

Ez is érdekelheti:  Völner Pál ügyvédje: „Abszurd, amit Magyar Péter állít” (videó)

3. 4. és 5. A Kúria ebben a három pontban mutatta meg a kibontakozás lehetőségét. A pénzintézetek nem vették komolyan a tájékoztatást és nem adták meg a szükséges információkat. A tájékoztatás elmaradása a jogszabály megkerülése miatt semmiségi elem. A tájékoztatás nem pótolható, de területe, amelyre a tájékoztatásnak ki kellett volna terjedni, mint semmisségi elem kiküszöbölhető. Ez nem más, mint a deviza hatásának kiemelése a szerződésből.

Mind a pénzintézet, mind a kölcsönfelvevők részére előnyös, ha a szerződés fenntartható, ami a részleges érvénytelenség révén érhető el. Így, egy forintszerződés jön létre, ami a szerződés megkötésétől érvényessé válik, azaz rendezi a felek kapcsolatát.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítás feltételének megítélésében a Kúria bevárja az Európai Unió Bírósága döntését.

7. Teljesen igaza van a Kúriának abban, hogy a „szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását” orvosolni kormányzati feladat.

A Kúria állásfoglalása az embereknek csalódást okozott.

Arra számítottak, hogy a Kúria kimondja, hogy a „deviza alapú” szerződések tulajdonképpen forintszerződések. A banki befolyás azonban sokkal erősebb, minthogy a Kúria a Törvényesség elvét betartva dönthetett volna. Ez érzékelhető az 1. pontban, mikor devizaszerződésnek nyilvánítja azokat a szerződéseket, ahol az ügyfelek soha sem láttak devizát. A Kúria nem állapítja meg, hogy a felek nem befektetési szerződést kötöttek, már pedig az árfolyam egy kölcsönszerződésnek nem része. Hasonló az árfolyammal kapcsolatos téves nézete is.

A Kúria döntésének azonban van egy nagyon pozitív hatása is. Felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzintézetek nem tartották be az árfolyam változásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, ami jogszabály megkerülése révén semmisségi elem. Ha a devizát kivesszük a szerződésből, akkor forintszerződésként a szerződés teljesíthető. A Kúria tehát megjelölte az utat, csak fel kell ismerni és alkalmazni.

A Kúria egy, az Európai Unió Bíróságánál folyamatban lévő ügy lezárása előtti állásfoglalást el akarta kerülni. Ez nekünk nem jó, de a Kúria véleménye érthető.

Ez is érdekelheti:  Újra magyar tulajdonba kerül a Boci csoki

Az is teljesen érthető, hogy egy kormányzati kérdés megoldása nem a Kúria hatáskörébe tartozik. Viszont nem kellene, hogy kormányzati kérdés legyen, ha a Kúria a már feltárt jogsértéseket a valós állapot szerint helyrerakta volna.

A labdázás tehát az egyes hatalmi szintek között tovább folyik. A jelenlegi döntés ugyanis nem hozott átfogó megoldást. Erről azonban a kölcsönfelvevők is tehetnek. Miközben a Kúria épületében döntés folyik, az épület előtt 20 ember tüntet, miközben a téma legalább kétmillió embert érint. A tüntetők aránya 0,001 %! Addig nem lesz megoldás, amíg csak 20 ember tüntet. Ukrajnában, Romániában pillanatok alatt tízezrek mennek az utcára, mert valamit akarnak. De a devizahitelesek itt nem akarnak semmit.

Makkos Albert

FKGP.hu – Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

7 thoughts on “Buta demagógia helyett… Gondolatok a Kúria döntéséről

  1. Hogy Ukrajnában, Romániában pillanatok alatt kimennek az utcára (a franciák pedig állandóan ott vannak) rossz hasonlat, de ebbe most, itt nem mennék bele. Nem lehet elvárni kb. kétmillió magyar embertől, hogy elgyötörten, éhezve, fázva, a holnaptól is rettegve utcára vonuljon, mert belehajszolták – legalábbis a többségét – a nem létező deviza és nagyon is létező uzsorakamatú bankhitelekbe. Ha jogi végzettségűek nem tudnak dűlőre jutni, tudott okoknál fogva, ugyan mit segítene az utcai tömeg, akiket úgy használnának föl politikai és egyéb célokra, hogy fékezhetetlenné válna az élet. Kinek hiányzik ez? Inkább jogi úton kellene tenni, mégpedig nagyon gyorsan. (Amikor az egyik osztrák bankban megkérdeztem, hogy Magyarországon miért nem adnak forint kölcsönt, kiröhögtek! Hogy ők ne fázzanak rá, most próbálkoznak magyar bank felé eladni az embereket, hogy szokás szerint, extraprofittal vonuljanak ki az országunkból, amit ugyan évek óta ígérnek.)
    Anna

  2. Tisztelt Makkos Úr!
    Idézem: „De a devizahitelesek itt nem akarnak semmit.” – Elnézését kérem, de ez a buta demagógia! Egy BP-től átlagos távolságra (200Km) lévő tönkrement devizahiteles miből finanszírozzon egy mindennel együtt kb. 20 ezer forintos utat? Sőt, autójuk sincs, sőt vonat sem jár már arrafelé. Ezen kívül pedig már megtanulták 2006 ősze óta, hogy nincs foganatja egy ilyen tüntetésnek. Ja, meg félnek is. Félnek, mert így szocializálódtak. Végül pedig, van egy kétharmados felhatalmazású „nemzeti kormányuk”, akinek kutya kötelessége lenne a magyar embereket megvédeni az idegen érdekeltségű bankárok és a hazátlan jogászok ellenében!
    Üdv: Nagy Testvérek

  3. Tisztelt Makkos Albert Úr!!
    Elolvasva cikkét nem volt nehéz megállapítanom,hogy Ön jogász ember,és a téma alapos ismerője és elemzője,amiért köszönet elismerés és tisztelet részemről!!Kérem,hogy engedje meg nekem mint volt devizahiteles és szimpla átlagpolgár reagáljak az Ön precíz és tárgyilagos gondolataira szintén pontokba szedve:
    1.a deviza kölcsönöket nem csak „kedvezőbb”kamatokkal kínálták hanem ki volt adva az ügyintézőknek hogy beszéljék rá az ügyfeleket a deviza alapú kölcsönök felvételére-személyesen tapasztaltam-hogy az ügyintéző ecsetelte nekem,ha a kölcsönt forint alapon akarom felvenni akkor a törlesztőrészlet havi összege 10.000Ft-al több lett volna!!!Ezek után persze hogy az ember ezt választotta,hiszen aki kölcsönt vesz fel az az esetek 90%-a muszájból veszi fel és nem mindegy hogy havonta mennyit kell törlesztenie!Módfelett meglepődtem,hogy a szerződés aláírása után nem svájci frankban kaptam a kölcsönt!Ma már tudom hogy ha így lett volna akkor a bankok követelése 100%-ban helytálló lett volna és akkor az appeláta ki lett volna zárva,vagyis kuss a hitelfelvevőnek kamat rizikó ide vagy oda mindegy!!Akkor még nem is szóltam arról,hogy az ügyfél nem banki szakember,és nem visz magával sem hangrögzítő kütyüt sem banki jogászt,mert BÍZIK az ügyintézőben és fel sem merül hogy kelepcébe csalják TUDATOSAN ÁTVERIK ÁLLAMI SEGÉDLETTEL!
    Ez utóbbiról majd a későbbiekben reagálok!!
    1/a.Minden szerződést közjegyző” HITELESÍTETT” ez az okirat 6 oldalas iromány tele szakszöveggel,paragrafusokkal-én aki vezető főtanácsosként,az államigazgatásban járatos vagyok ,voltam ,de a banki jogban nem,a közjegyző sem világosított fel,hogy mit írok alá csak a szerződés „hitelesítésért”legombolt tőlem 18.600.-Ft-ot.Magyarul nemcsak az ügyintéző hanem a jog felhatalmazott őrzője is „benne volt a buliban”tehát az átverés SZERVEZETT vala!!!
    2.”nem ütközik jogszabályba”…..itt kezdődik a politika törvényfelettisége,amelyet nagyon jól átmenekítettek egyéb sok más komcsi elv mellett,nevezetesen azt,hogy amit a törvény NEM TILT AZT SZABAD!!Ma ez demokráciás mázzal így szól:lehet hogy nem erkölcsös,de törvénybe NEM ÜTKÖZIK!Ezt vágják Azemberek képébe, pökhendien ha reklamálni merészel!Én még úgy tanultam ,hogy a HATALMI ÁGAKNAK:rendőrség,ügyészség bíróság POLITIKÁTÓL FÜGGETLENÜL kellene működnie,de ma már mindenki tudja,hogy ez nem így van a Kúriának NEM labdáznia kellene a hatáskörrel,hanem egyértelmű döntéseket hozni a jogalkalmazókkal,és a jogforrások működtetőivel tehát a parlamenttel,nem pedig az EU-tól várni a döntést,amely szintén nyilvánvaló,hogy NEM az adósok javára fog dönteni!De mit várhat az átlagember attól a hatalomtól aki az alkotmánybíróság működési jogát olyan módon megnyírbálja,hogy tartalmi döntéseket NEM hozhat a jogsértő jogalkalmazókkal szemben,hanem csak FORMAI kritikát gyakorolhat!Mit várhat az átlag ember ahol Szájer Úr felesége,a Kúria legfelsőbb vezetője,és minden vezetői poszton pártkatona ül,függetlenül attól hogy van-e vagy sem szakképzettsége .Még mielött bárki is megvádolna bármilyen pártszimpátiá-
    val közlöm SEMMILYEN pártfan NEM VAGYOK,ez a komcsi érában is így működött,működik a mai napig is függetlenül hogy milyen pártnak nevezik magukat,csupán a diszlet változott a szereplők nevével de a színjáték ugyanaz maradt!!!
    Most az ÁLLAMI segédletről a nagy átverésről:Fidesz I.regnálása a 2001évi XCIII törv. a devizakorlátozó törvények megszüntetéséről,valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló legfelsőbb jogú törvény megalkotása,amit a qrcsánybagázsék a libással kibontakoztattak,az annyi hogy a palackból kiszabadított szellemet a rombolásra felhatalmazzák,és lám lám így is történt tehát a kollaboráció VITATHATATLAN!A parlament 10perc alatt megoldhatná 2millió ember gondját,HA ÉRDEKE ÚGY KIVÁNNÁ!De erről itt szó NINCS!Mit is mondott 1750-ben Frankfurtban Rotschield uzsorás-nem szó szerint idézem-abban az országban ahol a pénzforgalmat én felügyelem nem érdekel milyen párt van hatalmon.Mára már a Rotschield dinasztia vagyona több mint 555billió dollár,és 5 ország kivételével a világ összes bankjainak/különböző százalékban ugyan!/de részvényese.Akkor ennyit erről,engedje meg hogy az én magánnyomoromat ismertessem:a 30nm belvárosi lakásom el kellett adnom mielött a bankok ellopták volna,sem gépkocsim,sem nyaralóm sem különös hobbym,szenvedélyem nincsen nem dohányzom nem iszom a kölcsönt lakásfelújításra,és megélhetési problémák miatt vettem fel feleségem 2éve munkanélkülivé vált.Természetesen mélyen áron alul a 10milla értékű lakást,8,5 millióra leértékelték,és 6,5milla volt a kölcsön.Kérem szépen én hova forduljak kárpótlásért???
    Egy dologban tökéletesen egyetértek Önnel,más országban már rég géppisztollyal varrtak volna gomblyukat öltönypróbáláskor a képvislő urak zakójára.De mit csináljon a becsületes magyar ha van az országban van másfél millió hordabarom fülkeforradalmár birkarabszolga aki még hálákodik,hogy a hatalom kirabolja annak a reményében hátha ők nem kerülnek a vágóhídra,pedig a farkas nem szokott engedélyt kérni ha birkát akar vacsorázni!
    Üdvözlettel:Sziágyi József

    1. Elnézést a hasonlat nem jó,helyesen így szól:a juhász nem kér engedélyt a bikáktól ha birkapörköltet akar főzni,mert arra van kedve!
      Szilágyi józsef

  4. A „kúria” összes tagja köztörvényes bűnöző vagy leginkább maffia tag!
    kató rudi

  5. Annával teljes mértékben egyetértek. Ha azonban – horribile dictu – mégis összejönne CSAK pár százezer ember, ha kell, felvonul a TEK, hogy erővel szerezzen érvényt a hazánkat gyarmatosító, a politikusokat markukban tartó piszkos idegen tőkének.
    Mind az árfolyamgát, mind pedig a végtörlesztés egy hatalmas lufi volt.
    Ez egy a Nemzeti Együtt(nem)működés Kormányának egyfajta hallgatólagosan engedélyezett virtuális pilótajátéka.
    Loviaguin Alexander

  6. Ez az egész devizhitel buli egy óriási nemzetközi csalássorozat volt, semmi más.
    Egy világszintű lehúzás, elsősorban Európa térképének hatalmi átrajzolására.
    Nem magyar sajátosság, csak itt olyan jól sikerült belevonni a lelkiismeretlen, tisztességet hírből sem ismerő uralkodó „elitet”, hogy végeredményül kifosztották az ország lakosságának ötödét, magántulajdonukat, értékeiket átjátszották külföldi (bankár és spekuláns) érdekcsoportok kezébe.
    Haszonélvezői a bankok mögött megbúvó, világuralmi álmokat szövögető családok, pár ezer „ember”, akik máris a világ anyagi javainak 60-70%-át bitorolják. Kérdés: meddig? Halogatni, odázni még lehet titkosszolgálati és egyéb megfigyelési – kiemelési – trükkökkel, megfélemlítéssel, elrettentéssel, könnygázzal, gumilövedékkel, de lázad Görögország, Spanyolország, Portugália, stb. A Római Birodalom bukása is a provinciákon elkezdődött villongásokkal indult… Fejlettebb jóval az elnyomó technológia, de ez csak lassíthatja.
    Nagy Péter

Hozzászólás a(z) Nagy Péter bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük